Pontok

Dárdán, a Kemény birtokra épült Eszterházy uradalom 18. századi kastélya úgy tűnik, lassan feladja a küzdelmet a türelmetlenül rohanó idővel. Pedig micsoda világra...

Pontok

Az Árpád-kori Laskó a 15. században már mezőváros volt. Miután katolikus templomát a törökök elpusztították, a híres baranyai reformátor, Sztárai Mihály az itt élők többséget...

Pontok

Tökös mellet a ragyogó ártéri erdőben mindjárt egy szép kis kastély bújik meg. Valószínűleg Habsburg Frigyes főherceg építette nyaralónak a kiegyezés után. Később...

Pontok

A Fehérbor út mentén fekszik Csúza, mely nemcsak remek baranyai borairól, hanem régi malmáról is híres. A malomban ma már fazekasműhely üzemel, az egyetlen helyi magyar fazekas, Asztalos...

Pontok

A Garai család ősi fészke, Vörösmart is a törökvész után települt újra, majd a bellyei uradalomhoz tartozott. A bortermelő vidék gyöngyszeme 1841-ben várossá fejlődött, ám a...

Pontok

Ahol a Báni-hegy a Dunára hajlik, már a római korban kikötőhely és erőd volt. Persze már Kiskőszeg középkori vára és pálos kolostora is nyomtalanul eltűnt. A török ezt a vidéket...

Pontok

A 245 méter magas Báni-hegy lösztakaróval fedett déli fekvésű domboldala nem is a túrázásról, annál inkább a szőlőtermesztésről szól. Ennek a napsütötte lejtőnek köszönhetjük...

Pontok

Anonymus szerint „Árpád, átkelvén a Dunán, seregének egy részét Baranyavár felé küldé, kik a vidéket elfoglalták s jutalmul nagy földet nyertek.” Amikor pedig Szent István király...

Pontok

A Majs nemzetség alapította bencés kolostornak is már csak emléke él a baranyai háromszög legnagyobb településén, Pélmonostoron. Magával vitte a törökvész, kövei talán még ott...