Az ősi Asszony­fal­va helyén ala­kult ki Ada. Ami­kor a török fél­hold vég­re leál­do­zott a Dél­vi­dé­ken, az újra­né­pe­sült Ada olyan fej­lő­dés­nek indult, hogy a 19. szá­zad­ban már módos mező­vá­ros lett. A népes kato­li­kus közös­ség szo­kat­lan, ková­csolt­vas, rácsos szer­ke­ze­tű toronnyal meg­sü­ve­gelt temp­lo­ma 1795-ben épült.

A kis­vá­ros­hoz híres és hír­hedt tör­té­nel­mi sze­mé­lyi­sé­gek is kötőd­nek.

Dam­ja­nich János ara­di vér­ta­nú szob­rát a test­vér­te­le­pü­lé­se, Buda­ka­lász ado­má­nyoz­ta Adá­nak. Volt is kisebb ribil­lió a szer­bek részé­ről, nehe­zen bocsát­ják meg az 1848-as sza­bad­ság­harc tábor­no­ká­nak, hogy rác szár­ma­zá­sa elle­né­re a magyar olda­lon har­colt.

1832-ben Adán rin­gott a böl­cső­je a magyar nyelv­mű­ve­lés meg­te­rem­tő­jé­nek, Szar­vas Gábor nyel­vész­nek, aki szen­ve­dé­lye­sen küz­dött az ide­gen sza­vak meg­ho­no­so­dá­sa ellen.

Csak Isten a tudó­ja, miért adott éle­tet Adán, 1892-ben Ros­en­feld Mátyás­nak, aki fel­cse­pe­red­ve már Ráko­si Mátyás­ként írta be magát tör­té­nel­münk leg­sö­té­tebb lap­ja­i­ra. Fel­so­rol­ni is sok, mi kárt oko­zott hazánk­nak, hány magyar csa­lá­dot nyo­mo­rí­tott meg, hány ártat­lan hon­fi éle­tét oltot­ta ki Sztá­lin meg­hosszab­bí­tott keze­ként, a magyar­or­szá­gi kom­mu­nis­ta ter­ror­ál­lam feje­ként.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 153. rész: Észak-Bánát — Aranka síkja, Kikinda háta