Árpád kori tele­pü­lés Nagy­bo­do­lya, mely a mai Eszék-Bara­nya megyei Dará­zsi járás­hoz tar­to­zó falu. A Báni-hegy Bak­sa hegy­vo­nu­la­tá­nak észa­ki völ­gyé­ben helyez­ke­dik el a falu.

Első írá­sos emlí­té­se 1296-ra tehe­tő, 1330-ig a Veki csa­lád bir­to­ka volt. A török idők nem kímél­ték a falut, emlé­két ma is őrzi a Báni-hegy Török nevű útja. A vész­ter­hes idők után a Rákó­czi sza­bad­ság­harc ide­jén 15 csa­lád élt Nagy­bo­do­lyán. A török pusz­tí­tá­sok miatt a 18. szá­zad végén néme­tek tele­pül­tek be a falu­ba, akik a 20. szá­za­di kite­le­pí­té­se­kig a lakos­ság több­sé­gét alkot­ták. Ma már alig száz lel­ket szám­lál a falu.

Aki Nagy­bo­do­lyá­ra láto­gat, érde­mes meg­te­kin­te­nie a Szent Anna temp­lo­mot, és a táj­há­zat, amely fel­te­he­tő­en a 19. szá­zad­ban épült, melyet 2011-ben adták át a nagy­kö­zön­ség szá­má­ra. Egy­ko­ri tulaj­do­no­sa Czett­li Ferenc volt, aki annak ide­jén bor­bély­ként tevé­keny­ke­dett. Az ő emlé­két őrzi a táj­ház első része.

A gyűj­te­mény helyi­ek ado­má­nya­i­ból jött össze. A kóró­gyi Jeszen­szi Mária fel­ügye­li a táj­há­zat, és vár sze­re­tet­tel min­den arra láto­ga­tó haza­já­rót.

A belé­pés ingye­nes, ado­má­nyo­kat szí­ve­sen foga­dunk.