Abbázia

Uticélok / Délvidék / Tengermellék
Nehézségi szint:
2/10

A Kvarner-öböl északnyugati csücskében, az Ucska-hegység lábánál a XIV. században a bencések alapítottak kolostort. A szinte lakatlan halászfalu a XIX. században egy csapásra a Monarchia második legnagyobb üdülőhelyévé nőtte ki magát. 1889-ben Ferenc József gyógyhelynek nyilvánította Abbáziát.

A magyar orvosok hamar felfedezték Abbázi jódos, tiszta levegőjének gyógyító erejét: sorra nyíltak a szanatóriumok a szívbetegek, reumások és asztmások számára. A magyar orvosképzés egyik atyja, Markusovszky Lajos haláláig itt végezte hivatását.

A gyógyturizmus másik kimagasló alakjának, a monarchia első gyermekszanatóriumát működtető Szegő Kálmánnak is jutott egy emléktábla.

Abbázia vonzereje a két világháború között sem csökkent. Villáit rendszeresen látogatták a magyar arisztokrácia és művészvilág jeles képviselői. Móra Ferenc például a Villa Jeanette-ben nyaralva fogott bele az „Ének a búzamezőkről” című regényébe.

Az üdülőt maga a császár, Ferenc József is meglátogatta. Nevét a Lovran és Volosko között az ő idejében kiépített, tizenegy kilométer hosszú parti sétány őrzi. A keskeny úton előszeretettel sétálgatott és ábrándozott Márai Sándor is.

Hazajáró epizódban szerepelt: