Az Árpád-korban még a Cobor családé volt. Bodrog vármegye főurai időnként Coborszentmihályon ültek össze. Aztán Zombor a török időktől fontos kereskedelmi, katonai és közigazgatási központ, majd 1749-ben szabad királyi város, sőt, később Bács-Bodrog vármegye központja lett.
A megyeháza dísztermét Eisenhut Ferenc gigantikus méretű, a zentai csatát ábrázoló festménye ékesíti.
A hatalmas kéttornyú Karmelita templomot Szent István királynak szentelték. A Városháza egy letűnt kor emlékét őrzi.
Mellette a Szentháromság templomot a ferences szerzetesek emeltették, de II. József rendelete után el kellett hagyniuk a várost. Kolostoruk falán ott hagyták a napórát és a számok alatt a vészjósló feliratot: „Egy ezekből végórád…”
Békebeli életre szánták, de ártatlan zombori magyarok és németek végórájának lett helyszíne a Kronich család százéves palotája, ahová a II. világháború idején a megszálló szerb partizánok összegyűjtötték az őslakosokat. A kényszermunkára hurcolt foglyok nagy részét a közeli Dunába, a Ferenc-csatornába vagy a lóversenytéren előre megásott tömegsírokba lövöldözték. A vak gyűlölet közel 6000 embert, köztük 3000 magyart mészárolt le Zomborban.
A város szülötte, Schweidel József tábornok, aradi vértanú. Egész alakos szobra kiszorult a Megyeháza előtti térről. Ma már egy mellszobor helyettesíti a kaszinó udvarán.
A Magyar Polgári Kaszinó Délvidék egyik legpatinásabb szervezete. Lassan 150 éve áll Zombor és vidéke magyarságának szolgálatában.