A Szár­kő elő­te­ré­ben, ahol az Erdé­lyi meden­cét, a magyar Alföl­det és a román meden­cé­ket össze­kö­tő utak talál­koz­nak, ott van Karán­se­bes. És ez a fek­vé­se meg is hatá­roz­ta tör­té­nel­mét. A Temes jobb olda­lán fek­vő Sebes és a bal par­ti Karán egye­sü­lé­sé­ből lét­re­jött város etni­kai és val­lá­si tekin­tet­ben is szí­nes. Már a 15. szá­zad­ban Buda város kivált­sá­ga­i­val ruház­ták föl. Fény­ko­rát az Erdé­lyi Feje­de­lem­ség ide­jén élte. A törö­kök, később a rácok is ren­de­sen meg­mar­can­gol­ták. Nem kevés viszály súlyos­bí­tot­ta a város múlt­ját, de min­dig köz­pon­ti sze­re­pe volt a vidé­ken. A 14. szá­zad­ban a Szö­ré­nyi püs­pök­ség köz­pont­ja volt, és feren­ce­sek is működ­tek itt. A kato­li­kus temp­lom mel­let­ti kolos­to­ruk pusz­ta rom­jai emlé­kez­tet­nek a bará­tok­ra, szom­széd­sá­guk­ban már a pár éve épí­tett orto­dox kated­rá­lis ural­ja a teret. Volt, hogy a Lugos–karánsebesi Bán­ság egyik szék­he­lye volt, majd a határ­őr­szer­ve­zet ezre­dé­nek köz­pont­ja, más­kor meg a báná­ti orto­dox püs­pök­ség­nek is ott­hont adott. Aztán az újra­szer­ve­zett Szö­rény vár­me­gye szék­he­lye lett, de a 19. szá­zad végén elvesz­tet­te váro­si, majd megye­szék­he­lyi rang­ját is. Hogy mit hozott Tri­a­non, arra jó pél­da a főté­ren Fadrusz János Ferenc József-szob­ra, ame­lyet 1919-ben elbon­tot­tak, hogy talap­za­tá­ra egy román tábor­nok alak­ja kerül­jön.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 160. rész: Szárkő-hegység — A Bánság teteje