Plitvicei tavak

Uticélok / Délvidék / Szlavónia
Nehézségi szint:
1/10

A világörökséggé lett Nemzeti Parkba a földkerekség minden tájáról özönlenek a turisták. A túlzsúfoltság miatt ma már előre kell regisztrálni a tórendszer meglátogatásához.

A legfelső, a Fekete- és Fehér-folyók táplálta Proscensko-tó csendes és nyugodt víztükre még semmit jelét nem mutatja, mi is vár vizére a következő mintegy 8 kilométeren. 639 m méterrel a tenger szintje felett fekszik, míg alatta még 16 nagyobb és több kisebb tó helyezkedik el a völgyben, lépcsőzetesen. A legalsó tóig csökkenő, közel 200 méteres szintkülönbséget száznál is több kisebb-nagyobb vízeséssel küzdi le a tavakat felfűző Korana folyó, páratlan látványt kínálva a látogatóinak.

A Galovac- és a Gradinsko tavak környékén már közel 20 méteres zuhatagok vannak.

A pazar látványt egy különleges karsztosodási folyamatnak köszönhetjük. A tórendszert tápláló Korana folyó évezredeken keresztül vájt magának utat a környező dolomit és mészkő hegyekben, miközben hatalmas mésztufa gátakat emelt, amelyeken ezek a vízesések lezúdulnak. A víz és a kő küzdelme örök, így a völgy formakincse is folyamatos változásban van.

A párás levegőjű völgyek mélyén megbújó dús erdők üdítő oázist jelentenek a kopár mészkőhegyek között.

A tórendszer legnagyobb és legmélyebb tava, a Kozjak, ami egy oldalt fekvő kecske alakjáról kapta a Kecske-tó nevét. A Kozjak északi partja a tórendszer központja.

Az innen északra húzódó alsó tavak sorozatát a Dorottya vízesés nyitja meg, amint a Kozjákból aláhullva a Milanovac-tóba szakad.

Hazajáró epizódban szerepelt: