A mai napig magyar többségű települést 1798-ban telepítette Csekonics József tábornok, főként Szeged vidéki dohánykertészekkel. Rövid története tele volt megpróbáltatásokkal. 1849-ben a rácok, később árvizek, tűzvész, éhínség és kolera is pusztította, de talán a legfájóbb érvágás 1944-ben érte, amikor a szerbek 14 csernyeit szó szerint agyonvertek. A temetőben emlékmű őrzi a hősök emlékét.
A településen megújult templomot és tájházat is találunk, amely a magyar hagyományok őrzője.