A Telecs­kai dom­bok öle­lé­sé­ben fek­szik a török alatt meg­rit­kult, majd a 18. szá­zad­ban újra­te­le­pült Kis­he­gyes. A sík­hoz szo­kott szem­nek tekin­té­lyes­nek szá­mí­tó lösz­fa­lak elő­te­ré­ben, a Dom­bos művé­sze­ti fesz­ti­vál­nak is ott­hont adó hegy­al­jai völgy­ben fehér­lik Cse­te György épí­tész sajá­tos alko­tá­sa, a kemen­ce­ká­pol­na, amely az 1456-os nán­dor­fe­hér­vá­ri dia­dal­nak és az ’56-os magyar sza­bad­ság­harc­nak állít emlé­ket.

Kis­he­gyes köz­pont­já­ban a temp­lo­mot Szent Anna tisz­te­le­té­re emel­ték, 1788-ban. Mel­let­te a park­ban szo­mo­rú kép fogad: az ala­pí­tó, Mátyás király szob­ra nincs a helyén. Ott van viszont Guyon Richárd hon­véd­tá­bor­nok.

1849 nya­rán Kis­he­gyes­nél az ő vezény­le­té­vel vív­ta meg a magyar had­se­reg a sza­bad­ság­harc utol­só győz­tes csa­tá­ját Jel­ačić túl­erő­ben lévő hadai ellen. A hálás utó­kor 1887-ben obe­lisz­ket emelt a hősök­nek, de az új jugo­szláv hata­lom lerom­bol­ta emlé­kü­ket. Ám ahogy az len­ni szo­kott, a magyar fur­fang vala­hogy átme­ne­kí­tet­te a dik­ta­tú­rán az emlék­osz­lop táb­lá­it, így az egy­ko­ri emlék­mű mását 2000-ben újra fel­ál­lí­tot­ták a teme­tő­ben.

A domb­vi­dék lösz­ta­ka­ró­ja, Bács­ka kövér lege­lői és gaz­dag szán­tó­föld­jei béké­sebb idők­ben nagy­sze­rű élet­te­ret nyúj­tot­tak az itt élők­nek. Az állat­tar­tás­ra és föld­mű­ve­lés­re is ide­á­lis talaj bőség­gel aján­dé­koz­ta meg gon­dos­ko­dó gaz­dá­ját.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 140. rész: Közép-Bácska 2. — Bácska síkja, Telecska dombja