A Cserna-völgyének összetört ékszerdoboza Herkulesfürdő. Termálvizes forrásait már a rómaiak is ismerték. A fürdőváros az 1850-es években indult fejlődésnek, amikor Ferenc József is itt járt, és megemlítette, hogy a Cserna-völgyében található Európa legszebb üdülőhelye. Fénykorát a Monarchia idején élte.
Tehetetlen düh fogja el az embert, amikor szembesül a Monarchia európai hírű fürdővárosának sorsával. A békeidőket idéző paloták, a meleg vizes források táplálta gyógyfürdők apokaliptikus képet mutatnak. Aki nem érti, vagy nem érzi Trianon fájdalmát, nézze meg a régi képeslapokat Herkulesfürdőről, aztán jöjjön el ide, és lépjen be mondjuk a Szapáry fürdővillába. Tapasztalja meg személyesen a két világ kontrasztját. Ez van, amikor valakinek az ölébe hull egy csoda, de nem tud vele mit kezdeni, mert érdemtelenül jutott hozzá. Az új gazdák nem tudtak mit kezdeni a fürdőhely varázslatával. Nekik a balkáni stílus kellett és a szocreál.
Halvány reménysugárként süt be a Cserna-völgyébe, hogy egy-két régi villát már tataroznak, csak remélhetjük, hogy jó kezekbe kerülnek. Megújulóban van a Ferenc József királyi lakosztályának helyet adó József udvar is.
Szemben ott siratja a múltat Sissi egykori szálláshelye, az 1875-ben emelt Erzsébet villa.
És hol vannak már a hölgyek és urak, akik, ha hideg idő volt, ezeken a zárt folyosókon közlekedtek a gyógyfürdők és a környező szállodák között…
A hajdani pompás paloták övezte Herkules téren, a gyógyforrások istene, az 1847-ben ágyúacélból öntött Herkules szobor is tehetetlenül figyeli, hogy változik körülötte a világ.
A magyar idők jele az 1836-ban épült római-katolikus templom is.