A telecs­kai lösz­fenn­sík ter­mé­keny föld­je már a népek ván­dor­lá­sa előtt von­zot­ta az embe­re­ket. Ha tud­ták vol­na, mennyi vész­kor­sza­kon kell átmen­ni­ük utó­da­ik­nak, tán meg sem vetik a lábu­kat Topo­lyán… Rab­igál­ta török, dúl­ta szerb, aztán a kiegye­zés után nyu­gal­ma­sabb, épít­ke­ző évti­ze­dek jöt­tek a mező­vá­ros­ra. Ekkor épült a régi Kál­vá­ria kápol­ná­ja is.

A hit dönt­he­tet­len ere­jét mutat­ja a bács­kai magyar­ság leg­na­gyobb kato­li­kus szen­té­lye, a régi helyén 1906-ban épült Sar­lós Bol­dog­asszony temp­lom is. Raich­le Ferenc neves sza­bad­kai épí­tész ter­vez­te a korá­ban újdon­ság­nak szá­mí­tó vas­be­ton osz­lop­rend­szer­rel.

A hit fel­leg­vá­ra után az út az isten­te­len hor­dák áldo­za­ta­i­hoz, a teme­tő­be vezet. 1944-ben a szov­jet csa­pa­tok árnyé­ká­ban betö­rő szerb par­ti­zá­nok nagy véreng­zést tar­tot­tak Topo­lyán. Több száz ártat­lan magyar embert küld­tek a halál­ba.

Az alföl­di szél­ma­lom mun­ka híján meg­ma­radt műem­lék­nek a topo­lyai tó part­ján.

A Kodály Zol­tán Magyar Műve­lő­dé­si Köz­pont a topo­lya kör­nyé­ki magyar­ság egyik fel­leg­vá­ra. Itt műkö­dik töb­bek között a tuli­pán kézi­mun­ka cso­port, de van itt nép­tánc is.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 140. rész: Közép-Bácska 2. — Bácska síkja, Telecska dombja