Elné­ze­get­ve Dob­ra­ku­tya várá­nak rom­ja­it, ki gon­dol­ná, hogy egy­kor micso­da élet zaj­lott falai között. 1335-ben emlí­tik elő­ször, ekkor a Papuk nyu­ga­ti részé­nek köz­pont­ja. Az erős­sé­get Nagy Lajos kirá­lyunk adja a Hor­vá­ti­ak­nak, később bir­to­kol­ják a Nel­ipi­c­hek, a pécsi püs­pök, a keven­di Szé­ke­lyek. A török 1542-ben fog­lal­ja el, utá­nuk pedig jön a már ilyen­kor szo­ká­sos pusz­tu­lás. A romo­kat egy kis bér­cen talál­juk Dob­ra­ku­tyá­tól kelet­re az erdő­ben.

A jel­vény­szer­ző moz­ga­lom iga­zo­ló­pont­ja a vár­rom.
Magas­ság: 324 m
Nyit­va: 0–24
Meg­kö­ze­lí­tés: a Dob­ra­ku­tya mel­let­ti bányá­tól a piros jel­zé­sen (2,5 km; 55 perc; 135 méter szint­emel­ke­dés).