A Dél-Bács­ka egyik ter­mé­sze­ti gyöngy­sze­me a Tisza-holt­ág, ami 19. szá­zad köze­pén, a Tisza sza­bá­lyo­zá­sa­kor, egy nagy kanya­ru­lat elzá­rá­sá­val kelet­ke­zett. A náda­sok­kal, mocsa­rak­kal, erdők­kel és rétek­kel öve­zett vizes élő­hely igen vál­to­za­tos növény- és állat­vi­lág­gal büsz­kél­ked­het.

Gyöngy­szi­get kivá­ló gyü­mölcs- és sző­lő­ter­mő vidék, haj­dan min­ta­gaz­da­sá­gá­ról volt neve­ze­tes, amit a török­be­csei föld­bir­to­kos, Rohon­czy Gede­on virá­goz­ta­tott fel. A bohém éle­tű úr egy sze­mély­ben volt fel­ta­lá­ló, ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lő, jég­tán­cos és kivá­ló zöld­ség- és gyü­mölcs­ter­me­lő. Nem­csak kicsa­pon­gá­sa­i­ról volt híres, de hatal­mas méne­sé­ről, ker­té­sze­té­ről, Tisza gyön­gye dinnye­faj­tá­já­ról, és főleg külön­le­ges sző­lő­jé­ről, az Algé­ri­á­ból szár­ma­zó krokán­ról, amit 1890 után egye­di mik­ro­klí­má­já­nak köszön­he­tő­en az öreg kon­ti­nen­sen egye­dül itt, a Gyöngy­szi­ge­ten sike­rült meg­ho­no­sí­ta­ni. A krokán mus­ko­tály bor világ­szer­te fel­kel­tet­te az arisz­tok­rá­cia érdek­lő­dé­sét és szá­mos ural­ko­dó­ház asz­ta­lá­ra fel­ke­rült. Aztán jött az össze­om­lás, a Rohon­czy-kas­télyt 1946-ban álla­mo­sí­tot­ták, de folya­mat­ban van a bir­tok vissza­adá­sa.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 77. rész: Dél-Bácska — A magyar Golgota síkja