1785-ben 210 nagykunsági református magyar család telepedett le Bácsfeketehegyen. Iskolát szerveztek és felépítették Délvidék egyik legnagyobb református templomát. A szabadságharc idején a szerbek elől menekülniük kellett, ezt hívják ma is Mária napi szaladásnak. A világháborúk is megviselték a feketehegyi magyarságot. A közösséget a délvidéki reformátusok első püspöke, Ágoston Sándor vezette át a Trianont követő vészkorszakon.
Pedig a szelíd táj csak arra várt mindig, hogy a békésebb időkben kiaknázzák értékeit. A löszös termőföld gyümölcs-termesztésre is kiváló. Szőlőt is termelnek itt, de Bácsfeketehegy legfőbb jellegzetessége a korán érő meggy, amelyből a helyi Horkai család kiváló minőségű pálinkát, helyi népnyelven mondva, targyit készít.