Az Erdő­di-háton fek­szik Almás, Dály­hegy és Erdőd.

A lösz­hát első tele­pü­lé­se, Almás régi búcsú­já­ró­hely. Kál­vá­ri­á­ja kilá­tó­pont­ként is szol­gál a Drá­va-Duna tor­ko­la­tá­ra, Szla­vó­nia, Bács­ka és Bara­nya határ­vi­dé­ké­re. Az 1715-ben Szűz Mária tisz­te­le­té­re fel­szen­telt temp­lo­ma az eszé­ki­ek fő zarán­dok­he­lye volt, míg 1991-ben a betö­rő szer­bek el nem űzték hor­vát és magyar lakó­it és le nem rom­bol­ták temp­lo­mát. Ám nincs olyan fizi­kai erő, ami Mária szel­le­mét elűz­het­né Almás­ról, s a temp­lom ma már meg­újul­va vár­ja a hűsé­ges zarán­do­ko­kat.

Dály­he­gyen a vissza­tért magya­rok újra­éle­dő közös­sé­gé­vel talál­koz­ha­tunk. A 19. szá­zad­ban a gaz­dag árté­ri erdők, lege­lők, szán­tó­föl­dek és sző­lő­he­gyek von­zot­ták a magya­ro­kat „Túl­adu­ná­ra”. Ma a Pető­fi Sán­dor Kul­túr­egye­sü­let ková­csol­ja össze a magyar közös­sé­get, mely­nek cél­ja a magyar hagyo­má­nyok és anya­nyelv ápo­lá­sa.

Dály­hegy­től kelet­re, az Erdő­di-hát pere­mén fek­szik Erdőd, amely 18. szá­za­di kas­té­lyá­ról híres. Erdőd Duna fölé maga­so­dó 15. szá­za­di tég­la­vá­ra mesés kilá­tást nyújt a Dunán túli Dél-Bács­ka sík­já­ra. A Bán­ffy csa­lád ősi bir­to­kát sem kerül­te el a 150 éves török hódolt­ság. Később külön­bö­ző magyar főúri csa­lá­dok bir­to­kol­ták, egé­szen a máso­dik világ­há­bo­rút köve­tő álla­mo­sí­tá­sig. Erdőd ősi falai közé a szla­vó­ni­ai hábo­rú ide­jén a hír­hedt cset­nik mar­ta­lóc vezér, Arkan fész­kel­te be magát, s itt képez­te ki az ártat­lan civi­lek mészár­lá­sá­ban élen járó önkén­te­se­it.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 57. rész: Kelet-Szlavónia — Feltámadás a romokból