Pontok

Az egykori Arad vármegye egyik legmagyarabb települése, Zimándújfalu. A hagyományok szerint a falut egy Zimándi János nevű földbirtokos alapította, azonban a súlyos adóterhek miatt a...

Pontok

Mivel Ópálos határát nagyrészt az Arad-hegyaljai borvidék dombjai foglalták el, népe elsősorban szőlészettel-borászattal foglalkozott. A szőlők mellé, épp úgy, mint a borvidék más...

Pontok

Az ópálosi csata 1944. szeptember 14–19. között zajlott Ópálos térségében. A csatában a román–szovjet csapatok kerekedtek felül, aminek az lett a következménye, hogy a magyarok...

Pontok

Nagy napra gyűltek össze 1896. augusztus 18-án az aradiak. Az Arad Hegyaljai Motorosított Vasút Részvénytársaság (AHMV Rt) alakuló ülését tartották. Lőcs Rezső, Sármezey Ákos és...

Pontok

Sok környékbeli településhez hasonlóan Ménest is újra kellett telepíteni a török kiűzése után. A középkorban magyar és katolikus bortermelő jobbágyfalut a kincstár telepítette...

Pontok

Volt ám nagy felháborodás meg tiltakozás, mikor 1907-ben az Országos Községi Törzskönyvbizottság az Öthalom nevet adta Glogovácnak. De hát mit lehet tenni, ha a település keleti...

Pontok

"Hát lehetséges számunkra közeli kapcsolat a hegyekkel? Lehetséges. Sőt, van is. A régi aradi lélek inkább nyugat felé vonzódott. Erdély és a hegyek az aradiak számára kissé idegenek,...

Pontok

„A ménesi borvidéktől éjszakra, a régi Kovásziban van Arad vármegye legjobban fennmaradt Árpád-kori templomának tornya. A nép török mecsetnek tartja, holott tiszta román ízlésű...

Pontok

Három évtized sem telt el az aradi vértanúk kivégzése után és a kiegyezést követően Arad rendkívüli gazdasági és szellemi fejlődésen ment át, számos új középülettel...