A Király­er­dő mész­kő­tömb­jé­nek lábá­nál fek­vő Árpád-kori Réven ma is hall­hat magyar szót az erre járó. Igaz, a 18. szá­zad­ban még túl­súly­ban vol­tunk itt, míg nap­ja­ink­ban a magya­rok ará­nya alig 20%. Par­ti­um vég­vá­rá­ban a magyar élet főleg a refor­má­tus temp­lom kör­nyé­ké­re össz­pon­to­sul.

Rév kör­nyé­kén gaz­dag agyag­te­le­pek van­nak. A jel­leg­ze­tes fehér agyag állí­tó­lag Euró­pá­ban csak itt talál­ha­tó meg. Ennek is köszön­he­tő, hogy a tele­pü­lés egy­kor híres faze­kas köz­pont volt.

Rév talán ma se len­ne mél­tó helyen a turis­ta köz­tu­dat­ban, ha nem él itt a vas­úti fel­ügye­lő, Handl Károly, aki­nek a kör­nyék ter­mé­sze­ti érté­ke­i­nek fel­fe­de­zé­sét köszön­het­jük. Mert Rév ma már főleg a Sebes-Körös áttö­ré­sé­ről neve­ze­tes.