Nagyszalonta

Uticélok / Partium / Biharország
Nehézségi szint:
2/10

Nagy­sza­lon­ta lakó­it nem kímél­te a tör­té­ne­lem. Elő­ször a tatár, majd a török dúlás után nép­te­le­ne­dett el a falu, míg­nem 1606-ban Bocs­kai Ist­ván 300 haj­dút tele­pí­tett ide. 1620-ban kezd­ték meg a vár épí­té­sét, ami­ből csak egy torony maradt meg az utó­kor szá­má­ra, az úgy­ne­ve­zett Cson­ka­to­rony.

A szá­zad­for­du­lón fel­ava­tott Kos­suth-szo­bor húsz éven át díszí­tet­te Sza­lon­ta főte­rét, aztán 1920-ban az új impé­ri­um isme­ret­len tet­te­sei ledön­töt­ték. Újabb húsz esz­ten­dő­nek kel­lett eltel­nie, hogy Nagy­sza­lon­ta fel­sza­ba­dul­jon, s a Cson­ka­to­rony­ba mene­kí­tett szo­bor vissza­tér­jen ere­de­ti helyé­re.

És vissza­szállt a város­há­za tete­jé­re a szám­űze­tés­re ítélt turul­ma­dár is. Ahogy a Bocs­kai-orosz­lá­nok is újra büsz­kén őrzik a város és az Arany csa­lád címe­rét.

Van mire és kire büsz­ké­nek len­nie Sza­lon­tá­nak. A refor­má­tus temp­lom túl­ol­da­lán egész szo­bor­park hir­de­ti a város nagy szü­löt­te­it. Arany János mel­lett szob­rot kapott Sin­ka Ist­ván, Zilahy Lajos, Kulin György és Kiss Ist­ván is.

Arany János ott ücsö­rög és szem­lé­li a vál­to­zó város képét a Cson­ka-torony bejá­ra­ta fölött is. Az eme­le­ten múze­um őrzi emlé­két.

Hazajáró epizódban szerepelt: