„Még áll a magas Rákóczi-hegy, ez az Apatelek és Borosjenő között elhúzódó széles hegygerinc, még keményen áll, pedig tengernyi török, magyar és román vér öntözte az alját. Itt portyáztak II. Rákóczi Ferenc hajdúi, valamikor török világ volt erre, még előbb pedig János Zsigmond király vaspáncélos vitézei ütöttek itt tanyát. A derűs Solymossy-kastély a Rákóczi-hegy aljában már békésebb időkben épült, német építőmesterek fabrikálták össze, ezek a falak csak 1848-ra és 49-re emlékeznek vissza, kávébarna attilás honvédekre, cifra ruhájú osztrákokra és torzonborz muszka vitézekre. Azután itt van a híres Rákóczi-pince, a maga sötét misztikumával és megfejthetetlen rejtélyével, még ez is emlékszik arra az időre, amikor a fejedelem hű sáfárjai ide hordták össze Mokra kincsét: az aranyló és rubintízű mokrai borokat. A fejedelem és környezete szerethette a bort, mert a feljegyzések szerint soha ki nem fogyott a nemes ital a pincéből.” (K. S.: Ami még a históriából megmaradt, 1926)
Teremnek-e még a Zarándi- és a Béli-hegység közötti síkból kiemelkedő vulkanikus Mokra-hegy évszázados szőlőültetvényei? Nem kérdés, teremnek bizony. Igaz, már nem a régi gazdáknak. A sziklába vájt ősi Rákóczi-pince üresen, romosan tátong már. Ahogy az apateleki református templom sem telik meg magyar élettel, hisz csak pár tucat magyar él itt. A báró Solymossy család 1834-ben épült kastélya meg elmegyógyintézet lett. És bár a kastély nem látogatható, a Mokra-hegynek csak az oldalából van kilátás, a pincék lepusztultak, a templomra felújítás vár, érdemes eljönni, betérni a templomba, hogy életben tartsuk egy szebb jövőért.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a református templom. A google maps-on evangélikusként szereplő templom kulcsát a közeli Eros Supermarketben kapjuk meg.
