A legenda szerint a 10. században székelyeket telepítették le az érmelléki dombok lábánál az Ér hídjának őrzésére. Az Árpád-kori Székelyhíd főterén az újrakezdés, az élni akarás jelképe a Partium egyetlen megmaradt turulmadaras millenniumi emlékműve. 1897-ben avatták, túlélte Trianont, átvészelte az orosz és a román megszállást, s 1989 óta újra régi fényében ragyogva hirdeti évezredes ittlétünket.
Hirdeti a Zólyomyakat, akik a középkorban az apró települést vásáros jogú várossá fejlesztették, ami után várat is kapott, ahonnan a család hatalmas uradalmát irányította. Ostromolták Dózsa seregei, a törökök, végül a Vasvári béke után a 17. században felrobbantották. Köveiből épült később a kastély, amely aztán a Stubenberg grófoknak lett az uradalmi központja. Ittlétünk folytonosságát most a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthona biztosítja.
Virul a magyar élet Székelyhídon. A magyar kulturális központban működik a Búzavirág Népdalkör, a gyerekek pedig itt ismerkednek a néptánc alapjaival.