A legen­da sze­rint a 10. szá­zad­ban szé­ke­lye­ket tele­pí­tet­ték le az érmel­lé­ki dom­bok lábá­nál az Ér híd­já­nak őrzé­sé­re. Az Árpád-kori Szé­kely­híd főte­rén az újra­kez­dés, az élni aka­rás jel­ké­pe a Par­ti­um egyet­len meg­ma­radt turul­ma­da­ras mil­len­ni­u­mi emlék­mű­ve. 1897-ben avat­ták, túl­él­te Tri­a­nont, átvé­szel­te az orosz és a román meg­szál­lást, s 1989 óta újra régi fényé­ben ragyog­va hir­de­ti évez­re­des itt­lé­tün­ket.

Hir­de­ti a Zólyom­ya­kat, akik a közép­kor­ban az apró tele­pü­lést vásá­ros jogú város­sá fej­lesz­tet­ték, ami után várat is kapott, ahon­nan a csa­lád hatal­mas ura­dal­mát irá­nyí­tot­ta. Ost­ro­mol­ták Dózsa sere­gei, a törö­kök, végül a Vas­vá­ri béke után a 17. szá­zad­ban fel­rob­ban­tot­ták. Köve­i­ből épült később a kas­tély, amely aztán a Stu­ben­berg gró­fok­nak lett az ura­dal­mi köz­pont­ja. Itt­lé­tünk foly­to­nos­sá­gát most a Dévai Szent Ferenc Ala­pít­vány gyer­mek­ott­ho­na biz­to­sít­ja.

Virul a magyar élet Szé­kely­hí­don. A magyar kul­tu­rá­lis köz­pont­ban műkö­dik a Búza­vi­rág Nép­dal­kör, a gye­re­kek pedig itt ismer­ked­nek a nép­tánc alap­ja­i­val.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 208. rész: Érmellék — Érmindszenttől Székelyhídig