Úgy tartja a legenda, hogy Szent István fiát kedvelt vadászterületén, az Igyfon erdejében érte a halál. S miután a herceget is szentté avatták, halála helyszínének közelében, a Berettyó melletti dombon felépítették a Szent Imre apátságot.
Ma már csak a falu neve és a herceg szobra őrzi emlékét Hegyközszentimrén.
Már rég elmúlt az az idő, mikor Hegyköz központi települése a Borsa család birtoka, Adorján volt. Egy csonka öregtorony, ennyi maradt a dicső múltból Szalárd község határában.
Elődeink Bihar földvárát később a róla elnevezett vármegye és püspökség első székhelyévé tették. A magyar trónörökös hercegek rendre innen irányították a dukátust. Aztán jött a tatár és az addig fényes Bihar hosszú időre mély álomba szenderült.
Ezer esztendővel Árpád várfoglalása után turulmadaras emlékművet avattak a várban. De végül jött a román, és Bihar emlékoszlopa is romba dőlt. Csak egy csonk maradt, és feliratának fájó emléke: Állj kőemlék, állj a végtelenségig! Jelképeként a honszeretetnek. Hont szeretni végleheletéig Tanítsd minden fiát e nemzetnek.