Az Árpád-kori Hadad a középkorban a vidék legfontosabb, mezővárosi rangú települése volt, a Jakcs család várával, melynek már nyoma sincs a falu felett.
Már csak azért sem, mert miután a 16. században a Jakcsok kihaltak, a birtok urai a Wesselényiek lettek, akik a vár köveiből kastélyt építettek. Az uradalom egészen a II. világháborúig a család tulajdonában maradt, aztán a kommunista rendszerben a helyi tanács költözött be az ódon falak közé. A Wesselényi örökösök 2007-ben kapták vissza a műemlék épületet, aztán úgy döntöttek, áruba bocsátják örökségüket.
De van itt Hadadon egy másik kastély is. Ezt is a Wesselényiek építették 1800 környékén. Később házasodás után a Németországból jött gróf Dégenfeld család tulajdonába került. Ám hiába segítették adományokkal a birtokaikon lévő falvak templomait és iskoláit, 1945-ben nekik is menniük kellett. A 2006-ban visszaszerzett kastélyt gróf Dégenfeld Pál a Református Egyházkerület gondjaira bízta, hogy töltsék meg újra magyar élettel.
Hadadon a II. Székely hadosztálynak is jutott egy emlékoszlop. Azoknak a hős honvédeknek a dicsőségét hirdeti, akik a környéken harcoltak az 1918-ban Erdélyre törő román csapatok ellen.