Pontok

Nagyszalonta lakóit nem kímélte a történelem. Először a tatár, majd a török dúlás után néptelenedett el a falu, mígnem 1606-ban Bocskai István 300 hajdút telepített ide. 1620-ban...

Pontok

Miután Bélfenyér öreg, román kori katolikus temploma „oly kicsi vala, hogy híveinek felét sem fogadhatá magába," Kollonitz László nagyváradi püspök 1785-ben új Isten házát emelt...

Pontok

A Fekete-Körös mentének ezt az ősi élővilágát és geológiáját kutatta Csák Kálmán is, aki az 1950-es években alapított Tenkén természettudományi múzeumot, hiszen a Fekete-Körös...

Pontok

Ott, ahol a Fekete-Körös a síkságra lép, a Belényesszentmiklós feletti teraszon, egy Árpád-kori pálos kolostor templomának megrogyott tornya, mint megcsonkított magyarságunk jelképe...

Pontok

A legenda szerint a 10. században székelyeket telepítették le az érmelléki dombok lábánál az Ér hídjának őrzésére. Az Árpád-kori Székelyhíd főterén az újrakezdés, az élni...

Pontok

Csokalyon a több nemesi kúria közül az egyik úrilak a Fényes családé volt. A család híres szülöttje a nagy földrajztudós Fényes Elek, akinek a Magyarország Geographiai Szótára...

Pontok

A Zólyomy család ősi fészke, Albis nevét az Irinyiek tették híressé. Már csak egy öreg fűzfa maradt az ősi Irinyi-ház helyén, ahol az 1848-49-es szabadságharcban aktív szerepet...

Pontok

Szalacs szomszédságában van Moys nádor ősi birtoka, az Árpád-kori Ottomány. Több mint háromszáz éves kúriáját Bihar vármegye alispánja, ifj. Komáromy Csipkés György építette. A...

Pontok

Megmenekült a pusztulástól a Szalacs határában fekvő Négylyukú kőhíd, ami a 18. században épült, és így Bihar megye legrégebbi közúti építménye. Szalacsnak egykor komoly...