A törökök többször is feldúlták és alaposan megszenvedte a második világháború súlyos harcait és a román csapatok atrocitásait is Belényes. A megfogyatkozott magyarság lelki támasza a 18. századi református templom. Nyugatról a Bihar-hegység, keletről a Béli-hegység és délről a Királyerdő nyúlványai határolják.
A Körösi völgyfüzér első gyöngyszeme, a Bihar-hegység lábánál, a Meziádi patak mentén megbújó Magyarremete.
A kisközség büszkesége a 13. századi román stílusú, reformátussá lett templom. Egyedülálló a Kárpát-medencében, hogy falfreskóin együtt láthatjuk Árpád-házi szent királyainkat: Istvánt, Imrét és Lászlót. A falu szórványterületen helyezkedik el, 1944-ben embertelen tragédia érte, amikor román hordák gyerekeket és időseket nem kímélve 43 ártatlan magyart mészároltak le.
A 13. századi eredetű várat kezdetben a Németújvári grófok majd a Tompek család birtokolták. 1450 körül a Baumkirchnerek erősítették meg, később a Batthyány család lakta. Működött itt pálos kolostor is, 1956-ban pedig falai az emigráns magyaroknak nyújtottak átmeneti menedéket.
1945. március 19-én Palina plébánosa, Halász Dániel holttestét találták meg Kóton a folyóban. Isten szolgáját a partizánok lőtték agyon. Palina közössége pásztor nélkül maradt. Ennek emlékét őrzi Kóton a kereszt.
Muraszombat szomszédságában, a Lendva folyó mentén még nehezebb sors jutott Battyánfalva 16. századi nagyszabású kastélyának. Eredetileg a rakicsányi kastély is a Széchyek birtoka volt, tőlük került kalandos úton a Batthyány családhoz. A barokk uradalom belső udvarának egy részét felújították, de külső homlokzata lehangoló látványt nyújt.
XIV. századi egyhajós gótikus temploma külső falán ott invitál a templom meglátogatására az utazók védőszentje, Szent Kristóf hatalmas freskója. Híres freskófestőnk, Aquila János a magyar eredet-mítosz nyomán keleti arcvonású, nomád viseletű Kristófot örökített ránk, aki mintegy ősapa őrzi a vidéket, s felügyeli az átjárást úgy a földi, mint az égi határok között.
Felsőlendván áll a Muravidék legnagyobb vára. A romos állapotú kastély elődjét még a keresztes háborúk idején építették a templomosok. Később lakták a Felsőlendvaiak ősei, az Amadék, majd a Szécsyek, a Nádasdyak, a Batthyányiak, a Szapáryak, végül Trianonig a Széchenyiek birtokolták. A II. világháborúban a harcok és a fosztogatók martaléka lett, majd szovjet csapatokat szállásoltak el benne, ami egyet jelentett a pusztulással. De ahogy hosszú története során valahogy minden rombolás után újjáépült, talán a mostani felújítási munkálatoknak is a végére érnek egyszer.
A szépen rendbe hozott Skerlák ház ad helyet a környék leggazdagabb néprajzi gyűjteményének, az Őrségi Néprajzi Kiállításnak. A takaros ház és melléképületei egykor jól működő, virágzó gazdaságról tanúskodnak, arról a munkás és a természettel harmonikus letűnt életformáról, ami a határt őrző, s közben gazdálkodó, kereskedő őrségi embereket jellemezte. A gazdaságban láthatóan nemcsak földműveléssel foglalatoskodtak, de a jövedelem kiegészítésére az épületben pálinkafőző is működött.
A Szombathelytől Tours-ig vezető Szent Márton zarándokút egyik állomása a Kis-Kerka patak völgyében fekvő Domonkosfa. A falu fölötti dombon a község régi temetőjében áll a 13. századi Szent Márton templom. A déli kapu fölött a románkori építészet különlegességét találjuk, Krisztus keresztjét ugyanis a megszokott Isten báránya helyett itt egy párduc tartja.