Sztracenai-völgy

Sztracenai-völgy

A Gölnic megirigyelve északi testvére, a Hernád gyönyörű alkotását, szintén szurdokot vájt magának a karsztvidékbe, amelyet a földrajz Sztracenai-sziklaszorosnak nevez. Régebben a völgyön keresztül kanyargott a főút, a gépkocsi forgalom ma már az új alagúton jut át a hegyen. Így a gyalogos turisták zavartalanul sétálhatnak át a piros jelzésen a Gölnic mellett a meredek sziklafalak alatt a Sztracenai-hasadékvölgyön.

A völgyön átvezető aszfaltút kijáratánál a sziklafalban Coburg Ferdinánd herceg emléktáblájára lelünk. A környék birtokosa 1840-ben építtette a több helyen is sziklába vájt utat, amelynek 1867-ben állítottak emléket.

A Sztracenai sziklakapu látványa Tompa Mihályt is verselésre késztette:
A sztraczenai hegyszorosban
Magas, sötét szirtkapu áll,
Tekints fel és kebled megdobban,
Amint az ív alá jutál;
Bõsz órjásokat lát a képzelet,
Kiknek vaskarja szirtet szirtre vet.
Pedig, mikép él a regében,
A Gnómok épiték e szirtfalat,
Kicsiny, arasznyi teremtések,
Kiknek országa van a föld alatt.
Morzsákból épült, s felépült, mivel
Az egyesült erõ csudát mivel…

A piros jelzés elvezet bennünket a névadó településre, a festői Sztracenára, melynek neogótikus temploma felett a Hárs-fennsík sziklabércei virítanak.

 

Erdős

Erdős

Erdős az a fajta zsákfalu, amelyet a legtöbben a „zsák végén” ismernek meg. Ennek oka, hogy a dunajeci tutajozásnak éppen itt van a végállomása, így sokakat innen szállítanak vissza mikrobusszal Vöröskolostorra. Ily módon viszont éppen, hogy semmit nem látnak a gyönyörű fekvésű településből. Az Erdős-patak dunajeci torkolatától a falu felé indulva, rögtön egy szép kanyonban találjuk magunkat: a patak a Kinyalt-szikla és az Egyéni-szikla között mutatós szurdokot vájt ki magának. A falut még a Görgeyek alapították, a középkorban üveghutája volt, aztán jött a Sváby-család, akik 1518-ban a karthauziaknak adták. Központjában áll Szent Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus plébániatemploma, mely a XVII. század elején épült egy korábbi reneszánsz templom átépítésével. Erdős ékessége minden környező hegyoldalból jól látszódik, és érdemes is felkapaszkodni a falu feletti hegyekbe. Innen a különböző turistautakon eljuthatunk a Helivágási-sziklákhoz, a Dunajechez és a Kis-Pieninek gerincére is. De ha minderre nincs is időnk, hazafelé menet ne feledkezzünk el megállni a falu feletti Erdősi-hágóban, ahonnan majd minden elmulasztott kirándulásért kárpótol a kilátás.

Ördögkút

A Meszes gerincén haladva érjük el az Ördögkutat. A hagyomány úgy tartja, ahol az erdőség közepén egy házikó állt, mellette kúttal, s a ház villámcsapásban leégett, nos, éppen azon a helyen alakult ki Ördögkút.

A középkori település már csak árnyéka önmagának, a Bay család kastélya omladozva várja, hogy beteljesüljön a sorsa. Ez az utolsó magyar emlék a faluban. A 19. században élte fénykorát a település, református magyar családok lakták a falut. Az 1970-es években aztán lebontották a falu templomát, eltűntek a magyarok is, ma már csak románok élnek Ördögkúton.

Nagyölved

Érdemes betérni Nagyölveden a Szent Őrangyalok tiszteletére szentelt katolikus templomba, amely 1735-ben épült.

Itt jártunkkor az újonnan megnyílt tájházába is térjünk be.

Farnad

Farnad erős népét megtépázta a történelem, de mindig volt ereje újrakezdeni. A II. világháborúban is sok helybéli adta vérét a hazáért. Rájuk emlékeznek a fakeresztek a templom mögötti temetőben.

A katolikus templom falán emléktábla is hirdeti a hősök halhatatlanságát. A falu központjában ma is áll a ’48-as emlékmű, amit még Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján, 1902-ben emeltek.

Torontáltorda

A 18. században gróf Pejacsevich családnak jutott a szerep, hogy újra telepítse. 1848-ban alig hogy felépült a katolikus templom, a szomszédos szerbek a falut felgyújtották, de akár csak a többi szórványtelepülés, Torda is képes volt talpra állni. Erről tanúskodik a Szent István szobor is, vagy a Kincsünk néptáncegyüttes gyermekekből álló csoportja is.

Magyarcsernye

A mai napig magyar többségű települést 1798-ban telepítette Csekonics József tábornok, főként Szeged vidéki dohánykertészekkel. Rövid története tele volt megpróbáltatásokkal. 1849-ben a rácok, később árvizek, tűzvész, éhínség és kolera is pusztította, de talán a legfájóbb érvágás 1944-ben érte, amikor a szerbek 14 csernyeit szó szerint agyonvertek. A temetőben emlékmű őrzi a hősök emlékét.

A településen megújult templomot és tájházat is találunk, amely a magyar hagyományok őrzője.

Nagybégány

A Bégányi család ősi fészkének templomát egy különleges 15. századi freskó díszíti. A falkép Szent Ilonát ábrázolja kereszttel, tövében két alakkal, olyan élénk színvilággal, mintha csak ma festették volna. A festett kazetták közel 140 éve díszítik a mennyezetet.

Trianon évfordulóján avatták fel a Nemzeti Összetartozás Parkját. A magyar motívumokkal díszített székelykapu, a kopjafa és a turul szobor és mellettük a játszótér üzenik: az elszakított Nagybégány nem felejti a múltját, de mondott le a jövőjéről sem.

Bezdán

Bezdán is osztozott a környező települések sorsával: a mohácsi vész után elnéptelenedett, aztán újratelepedett, mezőváros lett, de fejlődését megtörte Trianon, majd a második világháborút követő vérontásoknak nagyszámú német és magyar áldozata volt, akik helyére délszlávok érkeztek.

Temploma igen egyedi, hiszen tornya a templom hátsó részén kapott helyet, miután az utca felőli végén ledőlt.

Bezdán messze földön híres halászléjéről. Erre a legjobb hely a holttá vált Baracska és a Duna találkozásánál található Pikec csárda.