Meg­je­lent a Haza­já­ró című hon­is­me­ret-turisz­ti­kai maga­zin­mű­sor negye­dik képes köny­ve, amely a Haza­já­ró vég­te­len útjá­nak egy-egy elka­pott pil­la­na­tát örö­kí­ti meg. A 308 olda­las, mint­egy 500 szí­nes fény­ké­pet tar­tal­ma­zó album ezút­tal a Kár­pát-meden­ce 24 táj­egy­sé­gé­re kala­u­zol­ja el az olva­sót; a műsor negye­dik éva­dá­nak Ala­csony-Tát­rá­tól a Szi­nyák-hegy­sé­gig tar­tó epi­zód­ja­in kísé­ri végig a stá­bot. Haza­já­ró szem­mel, szub­jek­tív objek­tí­vünk­kel tekin­tünk kör­be tör­té­nel­mi hazán­kon. Azt is igyek­szünk meg­lát­ni és lát­tat­ni, amit a kulisszák mögött, a fel­szín alatt, a föld felett és a fizi­kai vilá­gon túl meg­ta­pasz­tal­tunk. Min­den egyes pil­la­nat­kép örök­re a lélek­be véső­dött emlé­ke­ket őriz. A képek­hez a műsor­ból szár­ma­zó idé­ze­tek is kap­cso­lód­nak, ame­lyek együt­te­sen veze­tik végig az olva­sót a Haza­já­ró kalan­dos túrá­in.

A könyv elő­sza­va

“Sokan kér­de­zik: milyen a szü­lő­föld­höz való ragasz­ko­dás? Egy­sze­rű, mon­dom én. Nem kell hoz­zá nagy dolog, elég, ha az ember elza­rán­do­kol szű­kebb hazá­já­nak egyik ked­ves helyé­re, ahol kiül a domb­ra, víz­part­ra vagy szik­lá­ra, és hagy­ja, hogy átjár­ja a csend, a szép­ség és a sze­re­tet. S ha azt érez­zük, hogy hal­kan meg­szó­lít és elbű­völ a táj, akkor min­den bizonnyal itt­hon vagyunk.” Zsig­mond Eni­kő

Negye­dik éve már, hogy elin­dul­tunk a haza veze­tő úton. Azóta töret­le­nül rójuk a kilo­mé­te­re­ket tör­té­nel­mi hazánk kanyar­gós ösvé­nye­in. Bár­mer­re is járunk, min­den­hol itt­hon vagyunk. Most, hogy újabb pihe­nő­höz értünk, ismét fel­idéz­zük az elmúlt idő­szak­ban meg­lá­to­ga­tott tája­kat, szí­ne­ket, gon­do­la­to­kat. Van­nak vég­vi­dé­kek a szór­vány­ban, ahol már a vész­ha­rang sincs, kinek kon­dul­jon. De mennyi virág­zás­nak indult tájék várt ránk, ahol a tavasz, a fel­tá­ma­dás, a magyar élet remé­nye hat­ja át a leve­gőt. Mert akár­hogy apad is a magyar­ság, akár­mennyi teher is nehe­zed­jen ránk, min­dig és min­de­nütt van­nak, akik képe­sek éle­tet lehel­ni az elha­gyott tájak­ba, hite­ha­gyott közös­sé­gek­be, iden­ti­tást vesz­tett embe­rek­be. Miu­tán meg­cso­dál­juk kár­pá­ti tája­in­kat és meg­szív­lel­jük az őrzők intel­me­it, láto­gas­suk meg sze­mé­lye­sen is elsza­kí­tott vidé­ke­in­ket és test­vé­re­in­ket. Mert aki nem indul útnak, az nem tud haza­tér­ni sem.

A könyv meg­va­ló­sí­tá­sát a Nem­ze­ti Kul­tu­rá­lis Alap támo­gat­ta.

A könyv a Haza­já­ró Egy­let web­áru­há­zá­ban kap­ha­tó.

A 4. évad könyv­ben sze­rep­lő tájai:

ALACSONY-TÁTRA 2., ZEMPLÉNI-SZIGETHEGYSÉG, NASKALAT, AL-DUNA, CSALLÓKÖZ, VIHORLÁT-HEGYSÉG, PÁRING-HEGYSÉG 2., ÉSZAK-HARGITA, FELSŐ-BODROGKÖZ, RÓNA-HAVAS, SZALÁNCI-HEGYSÉG, HOMORÓD MENTE 1., HOMORÓD MENTE 2., FELSŐ-GÖMÖR, BODZAI-HAVASOK, MOLDVA, ORBAISZÉK 1., ORBAISZÉK 2., KRASZNA-HAVAS, VULKÁN-HEGYSÉG, BARÓTI-HEGYSÉG, MEHÁDIAI-HEGYSÉG, BODOKI-HEGYSÉG, SZINYÁK-HEGYSÉG