Amint a túra­ki­írás meg­je­lent a Haza­já­ró Egy­let prog­ram­aján­ló­já­ban, illet­ve ami­óta része a Haza­já­ró kupá­nak is, a túrá­zók szé­les köré­hez elju­tott az infor­má­ció a túra idő­pont­já­ról. Ennek követ­kez­té­ben helyi viszony­lat­ban igen nagy lét­szám­ban elő­je­lent­kez­tek a túra­tár­sak.

Az elő­je­lent­ke­zés ami­att volt fon­tos, mivel a zsí­ros bács­kai föl­de­ket tapos­tuk, és ott bizony meg­éhez­het szom­jaz­hat az ember­fia, emi­att pedig készül­ni kel­lett elő­re ellát­mánnyal, amit a túra során a pihe­nő­pon­tok­nál kiosz­tot­tunk. A beszá­mo­ló ele­jé­re jöj­jön érde­kes­ség­nek egy sokat sej­te­tő sta­tisz­ti­ka: Össze­sen 300 sze­let zsí­ros­ke­nye­ret piros­pap­ri­ká­val, hagy­ma­ka­ri­ká­val, 300 darab baná­nos és kóku­szos cso­ki rudacs­kát, 4 kg nápo­lyit, 3 kg jaf­fa kek­szet, 8 kg házi sós sütit, 6 kg abált­sza­lon­nát, 40 liter ásvány­vi­zet, 20 liter házi bodza­ször­pöt, 4 liter alma­pá­lin­kát, 3 liter dió és 2 liter meggy likőrt fogyasz­tot­tunk el a túra során. E mel­lett még vol­tak helyi ter­me­lők­nél kós­to­lók, úgy­hogy iga­zi gya­log és gaszt­ro túra kere­ke­dett. 😊

Gyö­nyö­rű tava­szi idő­já­rás fogad­ta a túrá­ra gyü­le­ke­ző­ket, reg­gel 08.00 és 08.45 között volt a regiszt­rá­ció, ahol 153-an regiszt­rál­tak végül, majd kez­dő­dött a veze­tett túra. Első meg­ál­ló Tóth­fa­lu volt, ahol a helyi neve­ze­tes­sé­ge­ket tekin­tet­tük meg: Szen­tek és kirá­lyok park­ját, Turul par­kot, Emlék­par­kot, Mini Dél­vi­dé­ket, ahol lát­hat­tuk az 5 új maket­tot is. Helyi plé­bá­nos meg­ál­dot­ta a túrá­zó­kat, majd kez­dő­dött az első 5 kilo­mé­te­res sza­kasz a völ­gye­si „kémé­nyig”, amit sokan csak messzi­lá­tó­ként emle­get­nek. Itt rövid ismer­te­tőt hall­ga­tunk meg a hely tör­té­ne­té­ről, majd kis aga­pé és irány tovább az oro­mi szél­ma­lom.

Itt a helyi­ek vár­tak ben­nün­ket Kádár Judit veze­té­sé­vel, kul­tu­rá­lis műsor­ral, éne­kel­tek, cite­ráz­tak, sza­val­tak. Mari­ka néni elme­sél­te a hely tör­té­ne­tét, majd indul­tunk tovább. Meg­te­kin­tet­tük Orom köz­pont­já­ban a monar­chia­be­li fel­újí­tott vas­út­ál­lo­mást, ahol az egy­ko­ri váró­ban kis kiál­lí­tást ren­dez­tek be a helyi­ek. Követ­ke­ző meg­ál­lónk a Fara­gó bio udvar volt, ahol helyi ter­mék­kós­to­ló követ­ke­zett, illet­ve a tulaj­do­nos mesélt a mun­ká­juk­ról. Búcsút vet­tünk Orom­tól majd ismét egy nagyobb táv követ­ke­zett, 6 kilo­mé­ter­rel távo­labb a völ­gye­si Gumi­bö­lény várt ránk. Ez az egy­ko­ri „uprava”-szövetkezet terül­tén talál­ha­tó, ahol egy anya­or­szá­gi cég bio műtrá­gyát fog készí­te­ni szenny­víz­tisz­tí­tók­ból szár­ma­zó hát­ra­ma­radt iszap­ból. Ezt szim­bo­li­zál­ja a gumi­bö­lény is, hiszen hul­la­dék gumi­ab­ron­csok­ból készült a töké­le­te­sen meg­for­má­zott, hatal­mas bölény, ami azt jelen­ti, hogy hul­la­dék éssze­rű fel­hasz­ná­lá­sá­val nagy erő­vel lehet segí­te­ni a ter­mé­szet rege­ne­rá­ló­dá­sát-amit a mai elanya­gi­a­so­dott isten­te­len világ­ban saj­nos nem sokan tar­ta­nak fon­tos­nak. Itt volt pici pihe­nő, majd irány egy újabb nagyobb táv vissza Tóth­fa­lu felé.

A tele­pü­lés hatá­rá­ban várt ben­nün­ket Bar­ta Péter a bir­to­kán, ahol meg­tud­hat­tuk hogyan ker­tész­ke­dik, illet­ve milyen gon­dok­kal küzd, milyen kilá­tá­sok van­nak a jövőt ille­tő­en. Egy kis zöld­ség kós­to­ló után irány a cél, a Pán­cél pan­zió udva­ra, ahol min­den túrá­zó meg­kap­ta az okle­ve­let, kitű­zőt, majd irány a vacso­ra, ami ext­ra­fi­nom bor­sós tokány volt. A túra hossza 25 kilo­mé­ter volt, szint­kü­lönb­ség 5 méter, szint­idő 9 óra. Leg­fi­a­ta­labb fiú tel­je­sí­tő Gödöl­lő­ről érke­zett, Malom­he­gyi Leven­te 8 éves. Leg­fi­a­ta­labb lány Fel­vi­dék­ről, Ipoly­ság­ról Zsol­nay Pan­ka 8 éves. Leg­idő­sebb hölgy tel­je­sí­tő Fehér Papp Bor­bá­la Orom­ról érke­zett és 70 éve­sen tel­je­sí­tet­te a könnyű­nek csak távol­ról tűnő túrát, míg leg­idő­sebb fér­fi túrá­zó Sze­ged­ről érke­zett, 69 éve­sen állt helyt. Leg­tá­vo­labb­ról érke­zett hölgy és fér­fi túrá­zók: Zsol­nay Szil­via és Sel­me­czi Pat­rik Ipoly­ság, Fel­vi­dék. 1 fő volt kény­te­len fel­ad­ni a túrát láb­görcs miatt, egyéb sérü­lés, bal­eset nem tör­tént. Köszön­jük min­den­ki­nek a rész­vé­telt, illet­ve a szer­ve­zők­nek a szer­ve­zést, az oro­mi csa­pat­nak a műsort, a gaz­dák­nak a ven­dég­lá­tást és min­den köz­re­mű­kö­dők­nek a segít­sé­get! Jövő­re is vissza­vá­runk min­den­kit és hoz­za­tok maga­tok­kal még egy embert! 😉

Köszön­jük a túra­ve­ze­tést és a beszá­mo­lót Sza­bó Atti­la dél­vi­dé­ki haza­já­ró hon­is­me­re­ti veze­tő tag­tár­sunk­nak, a szer­ve­zést pedig Fara­gó Zol­tán­nak és csa­lád­já­nak.