Ezek az egykor az egész Fekete-Körös völgyét betöltő erdőségek jelentettek menedéket a viharos időkben az itt élőknek, így a Fekete-Körös mente legősibb és legmagyarabb települése, Köröstárkány lakóinak is. Anonymus szerint a honfoglalás idején a Töhötöm nemzetség telepedett meg a vidéken. Tizedelték a mongolok, a törökök, de maradt bőven a fájdalomból a 20. századra is.
1919-ben a Fekete-Körös völgyében előrenyomuló, túlerőben lévő román offenzíva elől – súlyos harcok után – visszavonulni kényszerült a Székely Hadosztály Werbőczy-zászlóalja. Az oltalom nélkül maradt Köröstárkány és a szomszédos Kisnyégerfalva a húsvétkor bevonuló román szabadcsapatok prédája lett. Válogatás nélkül kínozták és öldökölték a nőket, az öregeket és a gyermekeket is. Egész családok vesztek oda a vérfürdőben. A 91 meggyilkolt ártatlan tárkányi magyar nevét 1999 óta őrzi a magyarellenes román atrocitások első erdélyi emlékműve.
De hogy ne csak a gyászról és a véres múltról szóljon Köröstárkány és vidéke, erről tesznek azok a lelkes természetjárók, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület és a Százlábú Egyesület tagjai, akik felismerték, hogy a kanyargós Körös újra összekötheti az egymástól erőszakkal elszakított magyarokat. Százával érkeznek a Határtalan Vándortúra alaptáborába a résztvevők, akik különböző közlekedési eszközökkel a Körös forrásától a torkolatáig járják majd végig a folyót.
Fenes felé a sík egy régi diadalra emlékeztet: 1682-ben itt verték szét a Belényest feldúló szerbeket Thököly Imre csapatai. Ma már csak a lakosság fele magyar, mégis megőrződött itt valami a Fekete-Körös menti hegyvidék és az Alföld peremén kialakult életmódból, a sajátos építkezési formákból és a jellegzetes népviseletből.
Az 1800-as években épült „módos paraszti házat” a Vura család mentette meg a pusztulástól és 2010-ben takaros tájházként nyílt meg a turisták számára.
Fenesről 5 kilométeres túra után érkezünk a 13. században épült Bélavár, más néven Fenesi vár romjaihoz. Már csak néhány falmaradvány és a csonka öregtorony próbál elrejtőzni a fák között a változó idők szelei elől.
Pedig volt idő, amikor büszkén őrködött a környék bányái és az itt áthaladó utak felett. A hagyomány IV. Bélát, a földhöz ragadtabbak Vince váradi püspököt jelölik meg építtetőjeként. Ami biztos, a várat a Borsa nembeli erdélyi vajda 1294-ben sikertelenül ostromolta. A 17. században meg a tatárok, majd a törökök kóstolgatták falait. Végső pusztulását a Rákóczi-szabadságharc bukása hozta el, miután az osztrákok végleg lerombolták.
A törökök többször is feldúlták és alaposan megszenvedte a második világháború súlyos harcait és a román csapatok atrocitásait is Belényes. A megfogyatkozott magyarság lelki támasza a 18. századi református templom. Nyugatról a Bihar-hegység, keletről a Béli-hegység és délről a Királyerdő nyúlványai határolják.
A Körösi völgyfüzér első gyöngyszeme, a Bihar-hegység lábánál, a Meziádi patak mentén megbújó Magyarremete.
A kisközség büszkesége a 13. századi román stílusú, reformátussá lett templom. Egyedülálló a Kárpát-medencében, hogy falfreskóin együtt láthatjuk Árpád-házi szent királyainkat: Istvánt, Imrét és Lászlót. A falu szórványterületen helyezkedik el, 1944-ben embertelen tragédia érte, amikor román hordák gyerekeket és időseket nem kímélve 43 ártatlan magyart mészároltak le.
A 13. századi eredetű várat kezdetben a Németújvári grófok majd a Tompek család birtokolták. 1450 körül a Baumkirchnerek erősítették meg, később a Batthyány család lakta. Működött itt pálos kolostor is, 1956-ban pedig falai az emigráns magyaroknak nyújtottak átmeneti menedéket.
A települést a 13. században a Kőszegi család tette uradalmi központjává, majd a 1328-ben Károly Róbert királyunktól városi rangot kapott. Ezután a város gyakran cserélt gazdát, egyszer a Szent Koronáért cserébe a Habsburgok zálogbirtoka lett.
Legnevezetesebb épülete, a nyugati határvidéket nyolc évszázada védelmező, ma már múzeumi és művelődési célokat szolgáló Jurisics vár emlékeztet az 1532-es világra szóló diadalra, amikor is bevehetetlen erődként feltartóztatta a Bécs ellen vonuló török seregeket.
Kőszeg legszebb része a belváros, amely megőrizte középkori jellegét. Itt található a Hősök tornya, amit 1932-ben, az ostrom évfordulójára emeltek.
1945. március 19-én Palina plébánosa, Halász Dániel holttestét találták meg Kóton a folyóban. Isten szolgáját a partizánok lőtték agyon. Palina közössége pásztor nélkül maradt. Ennek emlékét őrzi Kóton a kereszt.
Muraszombat szomszédságában, a Lendva folyó mentén még nehezebb sors jutott Battyánfalva 16. századi nagyszabású kastélyának. Eredetileg a rakicsányi kastély is a Széchyek birtoka volt, tőlük került kalandos úton a Batthyány családhoz. A barokk uradalom belső udvarának egy részét felújították, de külső homlokzata lehangoló látványt nyújt.
Az elcsatolt Muravidék legnagyobb települése Muraszombat. Az egy évszázad alatt 20000 lakosúra duzzadt városban ma már alig több mint 100 magyar él. A központ terjedelmes parkjában a város egyik kulturális központja, az egykori Szapáry kastély áll. A mezőváros középkori földbirtokos családja, a Széchyek építette várkastélyt az újkori birtokos Szapáry család formálta barokká, akik egészen a trianoni államosításig itt is éltek. A család sarjainak örök álmát a 14. századi gótikus Szent Miklós templom alatti sírboltok őrzik.