Kb. 48 fővel, szemerkélő, borongós időben indult körmöcbányai, Hazajáró Kupatúránk. A túra előtt egy helyi, autentikus kocsmában gyülekeztünk, a jó hangulat a zord idő ellenére adott volt, a megszokott albás-hazajárós módon, mindenki elindult a túrára.
Sok kisgyermek is részt vett a túrán, a legapróbbak a szüleik hátán utaztak hordozóban. Az első kilátópont utáni mezőn ránk mosolygott a szerencse is: elállt az eső. Vidáman haladtunk tovább az ősfenyőkkel borított hegygerincen, a felhők eloszlottak, és elénk tárult a csodálatos panoráma Körmöcbányára és a Körmöci-hegység impozáns csúcsaira.
Majd vadregényes, mesébe illő ösvényen haladtunk tovább, ami elvezetett Európa közepéhez, a Jánoshegyhez, és a festői Keresztelő Szent János Templomhoz. Itt már szinte melegünk volt… Megcsodáltuk belülről a templomot, és rövid pihenő és lazulás után elindultunk fölfelé, Kékellő irányába. Itt várt minket a hosszabb pihenőnk, de nagy meglepetésünkre Kékellőn hózápor fogadott minket, de mire csillapítottuk éhségünket és szomjunkat, és folytattuk túránkat, már nyoma sem volt a havazásnak. Következő állomásunkon, a panorámás kilátónál fekete gomolyfelhő közeledett, az időjárás megint csak zordra fordult. Már szinte biztosra vettük, hogy elázunk, így lefelé nem kellett kergetni minket, gyorsan megindultunk a sötét fenyvesen keresztül Körmöcbányára, röpke 40 perc alatt le is értünk.
Reményeinket túlszárnyalva az esőt sikerült elkerülnünk, kellemesen elfáradva pihentünk meg az indulási helyszínen, ahol a házigazda mosollyal fogadott bennünket, és jó szokása szerint néhány kupicányi nedűt is kaptunk ajándékba. A csapatnak átadtuk a jól megérdemelt okleveleket és kitűzőket, majd vidám hangulatban búcsút vettünk egymástól. Néhányan aznap még Körmöcbányán aludtunk, közösen vacsoráztunk, beszélgettünk egy helyi étteremben, és bebarangoltunk az éjszakai Körmöcbányát.
Köszönjük mindenkinek a részvételt, várunk szeretettel legközelebb is túráinkon!A beszámolóért és a képekért köszönet Tóth Zoltánnak a túra házigazdájának.