Sofronya

Sofronya

Miközben Franciaországban épp a csőcselék tombolt és rombolt, 1789-ben Sofronyán a Purgly család szép kis kastélyt építtetett. Aztán 1881. június 10.-én megszületett Purgly János lánya, Magdolna, aki 1900-ban egy miskolci farsangi bálon megismerkedett egy ellenállhatatlan sorhajókapitánnyal. Horthy Miklósnak hívták a tisztet, aki aztán itt, a sofronyai kastélyban el is jegyezte kedvesét.

Sztracenai-völgy

Sztracenai-völgy

A Gölnic megirigyelve északi testvére, a Hernád gyönyörű alkotását, szintén szurdokot vájt magának a karsztvidékbe, amelyet a földrajz Sztracenai-sziklaszorosnak nevez. Régebben a völgyön keresztül kanyargott a főút, a gépkocsi forgalom ma már az új alagúton jut át a hegyen. Így a gyalogos turisták zavartalanul sétálhatnak át a piros jelzésen a Gölnic mellett a meredek sziklafalak alatt a Sztracenai-hasadékvölgyön.

A völgyön átvezető aszfaltút kijáratánál a sziklafalban Coburg Ferdinánd herceg emléktáblájára lelünk. A környék birtokosa 1840-ben építtette a több helyen is sziklába vájt utat, amelynek 1867-ben állítottak emléket.

A Sztracenai sziklakapu látványa Tompa Mihályt is verselésre késztette:
A sztraczenai hegyszorosban
Magas, sötét szirtkapu áll,
Tekints fel és kebled megdobban,
Amint az ív alá jutál;
Bõsz órjásokat lát a képzelet,
Kiknek vaskarja szirtet szirtre vet.
Pedig, mikép él a regében,
A Gnómok épiték e szirtfalat,
Kicsiny, arasznyi teremtések,
Kiknek országa van a föld alatt.
Morzsákból épült, s felépült, mivel
Az egyesült erõ csudát mivel…

A piros jelzés elvezet bennünket a névadó településre, a festői Sztracenára, melynek neogótikus temploma felett a Hárs-fennsík sziklabércei virítanak.

 

Erdős

Erdős

Erdős az a fajta zsákfalu, amelyet a legtöbben a „zsák végén” ismernek meg. Ennek oka, hogy a dunajeci tutajozásnak éppen itt van a végállomása, így sokakat innen szállítanak vissza mikrobusszal Vöröskolostorra. Ily módon viszont éppen, hogy semmit nem látnak a gyönyörű fekvésű településből. Az Erdős-patak dunajeci torkolatától a falu felé indulva, rögtön egy szép kanyonban találjuk magunkat: a patak a Kinyalt-szikla és az Egyéni-szikla között mutatós szurdokot vájt ki magának. A falut még a Görgeyek alapították, a középkorban üveghutája volt, aztán jött a Sváby-család, akik 1518-ban a karthauziaknak adták. Központjában áll Szent Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus plébániatemploma, mely a XVII. század elején épült egy korábbi reneszánsz templom átépítésével. Erdős ékessége minden környező hegyoldalból jól látszódik, és érdemes is felkapaszkodni a falu feletti hegyekbe. Innen a különböző turistautakon eljuthatunk a Helivágási-sziklákhoz, a Dunajechez és a Kis-Pieninek gerincére is. De ha minderre nincs is időnk, hazafelé menet ne feledkezzünk el megállni a falu feletti Erdősi-hágóban, ahonnan majd minden elmulasztott kirándulásért kárpótol a kilátás.

Tátraszéplak

Tátraszéplak

A beszédes nevű település első vadászlakját 1884-ben Weszter Pál jómódú gazda építette, majd 1888-ban három turistaházat került mellé. Ekkor Széplak néven emlegetik. 1902-ben dr. Guhr Mihály alapította híres szanatóriumát, melyben tüdőbajban szenvedő embereket gyógyított. Persze ma már nem Guhr nevét viseli a szanatórium, hanem egy itt kezelt cseh költőét.

A település új büszkesége a Digitális Galéria, amely minden nap 9 és 18 óra között várja látogatóit.

Ördögkút

A Meszes gerincén haladva érjük el az Ördögkutat. A hagyomány úgy tartja, ahol az erdőség közepén egy házikó állt, mellette kúttal, s a ház villámcsapásban leégett, nos, éppen azon a helyen alakult ki Ördögkút.

A középkori település már csak árnyéka önmagának, a Bay család kastélya omladozva várja, hogy beteljesüljön a sorsa. Ez az utolsó magyar emlék a faluban. A 19. században élte fénykorát a település, református magyar családok lakták a falut. Az 1970-es években aztán lebontották a falu templomát, eltűntek a magyarok is, ma már csak románok élnek Ördögkúton.

Melbourne

Az óceánparton, ahol kikötöttek a betelepülők, köztük a II. világháború után a bolsevik elnyomás elől menekülő magyarok ezrei, a befogadásért hála, emléktáblát is állítottak.

A déli félteke legmagasabb irodaépülete, az Eureka Tower. A kilátóból merész körpanoráma nyílik a városra és környékére. Odalent látszik a Királyi Botanikus Kert, benne Victoria állam kormányzói palotájával.

Érdemes a Yarra folyón átívelő Princes-hídon átkelni. Melbourne központja, a Federation square, amelyen már a Szent Pál katedrális emelkedik.

Brightonban van az egyik leghíresebb tengerpartja, ahol az egyszerű, de színes fürdő faházak a szelfiző turisták kedvelt célpontjai.

Sydney

Sydney az ország kulturális, gazdasági és turisztikai központja. Két hatalmas öböl közé épült. A Sydney Harbor ma már a világ legnagyobb természetes kikötője, melynek képét meghatározza az Operaház és a Harbour Bridge.

A sok vízi útnak hála a hajózás itt a mindennapi tömegközlekedés része. Érdemes hajóra szállni, és a híres Kikötői-híd alatt áthajózva érkezni az operaházhoz.

Ha valamiben erős Sydney, azok remek tengerparti strandjai. Közülük is a leghíresebb a szörfözők kedvence, a Bondi Beach.

Brisbane

Ausztrália harmadik legnagyobb városa, jó 2 millió lakossal Brisbane. Ikonikus acélhídja a Story Bridge, de a városközpontban egy mesterséges tengerpartot találunk, és van itt egy valóságos kis oázis, a South Bank, amelybe belépve hirtelen egy másik világba csöppen az ember. Az ösvény egy mini őserdőbe vezet, ami tele van különleges növényekkel és állatokkal. A temetőben találjuk talán az első bevándorolt magyar, Pulszky Károly sírját.

Nagyölved

Érdemes betérni Nagyölveden a Szent Őrangyalok tiszteletére szentelt katolikus templomba, amely 1735-ben épült.

Itt jártunkkor az újonnan megnyílt tájházába is térjünk be.