Eredetileg Hétfalu, a hétfalusi csángók lakják. A településrendszer a 12–13. században alakulhatott ki, minden valószínűség szerint az iderendelt besenyő határőrök leszármazottai. Ebből Négyfalut, Bácsfalut, Türköst, Csernátfalut és Hosszúfalut 1950-ben Szecseleváros néven egybeolvasztották.
A hétfalusi csángók java része evangélikus, így Türkösön az evangélikus templom kertjében található a világháborús emlékmű. Érdekesség, hogy itt hímezték Kossuth Lajos szemfedelét, és a templomkert rózsabokrainak szirma került a halotti párnába is. A templom szomszédságában áll a kúria, ami a Néprajzi Múzeumnak ad otthont, és Hétfalura jellemző kapujával hívja fel magára a figyelmet.
Csernátfaluban van Brassón kívül az egyetlen magyar középiskola a megyében, de már van magyar óvoda és napközi is. A város széli temetőben található az egykor a főteret ékesítő, a ’48-as szabadságharc hőseinek emléket állító Csángó Szobor.
A Hunt család ősi birtoka Tesmag. A falu központjában világháborús emlékmű őrzi a hősök emlékét. Tesmag nagyszabású közösségépítő rendezvénye a Tesmagi Vigasságok. A falu közelében található az Ipoly Unió Jégmadár Központja, amely az Ipoly-mente környezeti és kulturális értékének megőrzésével foglalkozik.
Az Ipoly-menti tanösvény a folyó természeti értékeit mutatja be. A tanösvény különlegessége, hogy az idelátogató turista egyszerre ismerheti meg a vizes és a szára élőhelyek jellegzetes világát.
Az Ipoly jobb partján, Nyék mellett fekszik Ipolybalog. A katolikus templom tornyát a magyar Szent Korona mása ékesíti, de az Isten háza arról is híres, hogy a Koronát 1301-ben egy napig itt őrizték. Ennek emlékét őrzi a Szent Korona másolata, ami bárki számára megtekinthető a templomban.
A Korponai-fennsík lejtőjén felszik Ipolynyék, ahol példaértékűen őrzik az anyanyelvi, vallási és kulturális hagyományokat. A kultúrház előtt áll Esterházy János szobra. A falu messze földön híres borairól.
A Somlyó-hegy lábánál fekszik a magyarság legnagyobb búcsújáró helye, Csíksomlyó. A település a székely hitvilág és az erdélyi ferencesek központja is. Közel hatszáz éve, hogy a ferences barátok letelepedtek itt. Középkori templomuk helyén 1802-ben épült kéttornyú kegytemplomot és környékét pünkösdkor a világ minden pontjáról érkezett zarándokcsoportok lepik el. A székelyek már ősidők óta, megszakítások nélkül járulnak a kegyhelyre, leborulni a csíksomlyói Boldogasszony csodákkal ékes kegyszobra előtt.
A közel 900 méteren heverő havasi települést a madéfalvi vérengzés után idemenekült székelyek alapították. Az emberek itt még a természettel együtt lélegezve élik hagyományos, ősi kultúrával átszőtt életüket. A faluban 600 magyar lélek él, központjában található a csűrből kialakított Magyar Ház. A településen iskolán kívül folyik az anyanyelvi oktatás.
A Sóvidéki-dombság legészakibb faluja, a Siklód patak völgyében fekszik, zsákfalu, így sikerült megőriznie archaikus arculatát, jellegzetes hegyvidéki székely háztípusait. A templom Kós Károly tervei alapján épült. A helyiek hűen őrzik hagyományaikat, népszokásaikat, valamint épített örökségüket. A központban lévő tájházban a siklódi emberek mindennapjaival ismerkedhet meg az idelátogatók.
A falu festői környezetben fekszik, Korondtól alig 10 kilóméterre. Mai, kőfallal kerített temploma a 18. században épült. 2016. szeptember 18-án villámcsapás következtében leégett.
A Firtos hegy lábánál fekszik Énlaka. Kanyargós utcáit régi, tornácos házak szegélyezik. A falu a világörökség része. Énlaka fehér kőfallal körülvett, gótikus templommal rendelkezik.