Felsősófalva

A tele­pü­lés temp­lo­má­nak tor­nyán a vidék­re jel­lem­ző nap-és szél­ka­kas lát­ha­tó.

Pálpataka

Pál­pa­ta­kán közel 500 magyar él. A tele­pü­lé­sen 1994 óta áll a Szent Péter és Pál­nak szen­telt fatemp­lom, ahol a szé­kely népi fafa­ra­gó mes­te­rek mun­ká­it cso­dál­hat­ja meg a ván­dor.

Fenyőkút

A Koron­di-hegyen, közel 1000 méte­res magas­ság­ban fek­szik a hegy­vi­dé­ki szór­vány­fa­lu, Fenyő­kút, a szé­kely tanya­vi­lág egyik gyöngy­sze­me. A falu első lakói elő­ször csak nya­ran­ta jár­tak fel Korond­ról, majd a múlt szá­zad ele­jén vég­leg itt marad­tak. 1903-ban még csak 31 ház állt itt, ma már isko­lá­ja, óvó­dá­ja is temp­lo­ma is van Fenyő­kút közel 400 lakó­já­nak.

Nagytótlak

Nagy­tót­la­kon egy kis dom­bon a temp­lo­mos lova­gok korát idé­zi a 13. szá­za­di, román stí­lu­sú Szent Mik­lós kör­temp­lom.

Dobronak/Lendvavásárhely

Itt talál­ha­tó a Dob­ro­na­ki-ház, ami a hely­tör­té­ne­ti és nép­raj­zi gyűj­te­mény­nek ad ott­hont.

Bántornya

A falu ékes­sé­ge az Árpád-kori temp­lom, mely­ben Aqui­la János fres­kó­it cso­dál­hat­ja meg az erre járó. Köz­tük a leg­be­cse­sebb a Szent Lász­ló-legen­da fali­kép­so­ra.

Ruszt

Ősi sző­lő­ter­me­lő is bor­vi­dék. A tele­pü­lé­sen 12. szá­za­di ere­de­tű ún. Halász­temp­lom áll, de a fő utcán szebb­nél-szebb 17. szá­za­di pol­gár­há­za­kat cso­dál­hat meg az ide­lá­to­ga­tó.

Fertőszéleskút

Itt, a pati­nás falu köz­pont­já­ban maga­so­dik a 16. szá­zad­ban épült legen­dás Török-torony. Az épít­mény­ből egy­ko­ron a közel­gő ellen­sé­get vizs­lat­ták ele­ink, de arról is neve­ze­tes, hogy 1681-ben e falak között őriz­ték a Magyar Szent Koro­nát. A toronnyal szem­be­ni épü­let­ben pedig nem más, mint Beth­len Gábor erdé­lyi feje­de­lem szállt meg, miköz­ben Bécs­be tar­tott, nem bará­ti láto­ga­tás­ra.

Féltorony

Itt talál­ha­tó a több mint 300 éves barokk Har­rach-vadász­kas­tély, ami hosszú ide­ig a Habs­burg-Lotha­rin­gi­ai csa­lád nyá­ri rezi­den­ci­á­ja­ként szol­gált.