A Martonka patak partján fekszik Ditró. A faluban elevenen élnek a közösségi hagyományok, amit a fiatalok visznek tovább.
Archives
Szárhegy
A Gyergyói medence egyik legősibb településén, a Szármány-hegyi fenyvesek árnyékában a 17. században telepedtek meg a ferences barátok. A védfallal körülvett kolostorépület és a hozzá csatlakozó barokk stílusú Nagyboldogasszony templom falai az évszázadok során mintegy 800 ferences barátnak nyújtottak otthont. Közülük tán a legismertebb a Kájoni-kódex alkotója, Kájoni János polihisztor rendházfőnök volt, aki végső nyughelyét is itt találta meg. 1771-től közel 150 éven át iskola is működött a kolostorban. Aztán jött az atesista diktatúra és 1951-ben elüldözték innen a barátokat. Hosszú börtönévek vártak Ferencz Ervin atyára is, aki kiállva minden próbatételt, visszatért ide és 40 évnyi kényszerszünet után valami felfoghatatlan égi erővel felvértezve látott neki a halálra ítélt ferences kolostor feltámasztásának.
Szárhegy másik ékessége a Lázár család ősi, 15. századi eredetű kastélya ami azokban az időkben épült, amikor még Ervin atya ferences szellemisége volt az uralkodó. Ebben a szellemben nevelkedett itt többek között az ifjú Bethlen Gábor, Erdély későbbi nagy fejedelme is. A pompás pártázatos reneszánsz udvarház a Lázár család emelkedésével Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központjává nőtte ki magát. Többszöri átépítés és felújítás után aztán 1842-ben egy tűzvész lett a végzete. Azóta építik, építgetik újjá, de az élet nem halt ki innen teljesen, s az ódon épület a közügyek helyett a művészet szolgálatába szegődött. Míves falai 1974 óta rendszeresen rangos képzőművészeti alkotótáboroknak adtak keretet.
Bölön
A Baróti-hegység nyugati előterében az „Unitárius Rómának” is nevezett falu dombján már messziről festői látványt nyújt Bölön büszkesége, a neoromán és bizánci elemeket őrző hatalmas templomvár. A polihisztor Farkas Sándor született itt, a reformkor nagy székely egyénisége, aki európai és amerikai utazásainak megörökítésével írta be magát az egyetemes magyar kultúr-és tudománytörténetbe.
Apáca
A beszédes nevű Apáca egykor apácakolostornak adott helyet. Közvetlenül a falu szélén áll a székely határőrök építette Feketevár omladozó tornya.
Nagyajta
Az Ajta-patak torkolatánál fekszik a háromszékiek unitárius szellemi központja, Nagyajta. Ódón templomukat várfal övezi, négy szögletében erős bástyák őrködnek. Nagyajta három püspököt is adott az unitáriusoknak, de itt született többek között a híres néprajzkutató és költő, Kriza János is.
Miklósvár
Az egyik legősibb székely település Miklósvár. A történelmi Háromszék negyedi törvényhatósága volt, egykor a gróf Kálnoky család birtoka. Kastélyuk ma már letűnt korok emlékét hirdeti.
Vargyas
Vargyas 1820-ban épült unitárius templomában a hagyományos ornamentikával díszített festett kazetták, karzatmellvédek és padok jelzik, hogy a nagyközség egyben a népi faragómesterek és bútorfestők birodalma is.
Nemcsak Vargyas, de egész Erdély középkori történelme elválaszthatatlan a községet évszázadokon át birtokló Daniel család történetétől. A különböző stílusjegyeket magán hordozó kastélyuk Erdővidék egyik legnagyszerűbb épített öröksége. A Danielek több mint 600 éven át lakták, ám a háború után elhagyni kényszerültek régi örökségüket. A kommunisták meg, ahogy szokták, állami gazdasággá tették a kastélyt és juhokat is tartottak az ősi falak között. Az épület ma az esztergomi önkormányzat tulajdonaként várja sorsa jobbra fordulását.
A főutcán emelkedik Vargyas egyik legújabbkori épített büszkesége, a Makovecz Imre által tervezett református templom, ami az Árpád-kori templom alapjaira épült. Az építkezés során egy ősi, rovással díszített keresztelőmedence került elő, ami ma a templomban látható.
Bibarcfalva
Az ásványvizeiről híres Bibarcfalva település környékén a monda szerint Bibarc várura, a Szent Anna-tó feletti tündérvárból származó felesége kívánságára fakasztott gyógyforrásokat. A középkori református templomban Erdővidéken egyedülálló értékkel találkozhatunk. Északi falán még Orbán Balázs fedezte fel a 15. századi eredetű Szent László legendát ábrázoló freskókat.
Kisbacon
Ha Kisbacon, akkor Benedek Elek, akinek e tájból ihletődött, ősi mondákon alapuló csodálatos mesevilágán nemzedékek nőttek fel. Büszke is a falu nagy szülöttére, akinek 1896-ban épült klasszicista udvarháza, a híres Mari-lak ma már valóságos zarándokhellyé vált. Az emlékházban ma is az író leszármazottai élnek.