A Polyána szabályos vulkáni kalderáját csak a Hucsava-patak volt képes átfűrészelni, így a kalderában lehulló csapadék a Horháti-völgyön keresztül távozik az egykori kráterből. A völgyön a kék jelzés vezet keresztül, amely látványos sziklaformációkat is érint. Felfelé haladva a völgyben, egy jobb kanyar után az agglomerátumos maradványokat képviselő sziklák egyik gigászi képviselője, a Bátovi-kőszikla állja utunkat. Még elképzelni is nehéz, milyen lehetett, amikor ez a közel 14 méter magas és 8 méter széles sziklatömb egyszer csak levált a hegyről és a völgybe zúdult. A völgyben zakatolt egykor a Véglesből Kyslinkybe közlekedő erdei kisvasút is.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a szikla.)
A Polyána déli oldalán számos nagyszerű andezit sziklaformációval találkozhatunk, melyek közül a leglátványosabb a Kalamárka sziklabirodalma. A nevezetes andezit sziklatornyok két csoportban tornyosulnak. A lenti, hosszan elhúzódó alakzat déli pereméről a Szalatnya-völgyére, Gyetvára és távolabb a Jávoros környéki hegyvidékre nyílik kilátás. Érdemes a tövébe is lemászni, hisz onnan mutatja igazán markáns arculatát. A kis vulkáni platót övező, több mint 10 méter magas sziklafalak, kémények és tornyok a lávafolyam elülső részének fagyeróziója során keletkeztek.
A Kalamárka sziklavilága nemcsak a geológusok paradicsoma, de kedvelt gyakorlóhelye a sziklamászóknak is, akik összesen több, mint 400 út közül válogathatnak.
A felső sziklacsoporthoz kitáblázott tanösvény vezet, amely segít eligazodni a Polyána vulkáni múltjában. A felső Kalamárkát érdemesebb a tövében körbejárni. Peremeiről a sűrű erdő miatt már korlátozottabb a kilátás. A Kalamárka egyébként jelentős régészeti lelőhely is, sziklái egy bronzkori vár maradványait őrzik.
A Kalamárkát a Rudna magistrala (az Aranyosmarótot a Stolicával összekötő Ércút) piros sávján közelíthetjük meg, de Gyetvából autóval is el lehet ide jutni.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a felső Kalamárka szikláinál van.)
A Polyána sajátos alakzatokkal tagolt tájékának formakincsét a vulkáni múlt határozza meg. A védett sziklaképződmények közül az egyik legérdekesebb a környező lankásabb erdős dombok közül merészen kiemelkedő Melich-szikla. Ha felkapaszkodunk az 1964 óta védettséget élvező 30 m magas andezit sziklatoronyra, testközelből is megismerhetjük a lávafolyam megkövült maradványát. A sziklát a Polyána hatalmas rétegvulkánjának külső kaldera palástján futó kék jelzés mentén találjuk, Skliarovo buszmegállójától éppen 1,5 kilométer távolságra van.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a szikla.)
A Kis-Ugolyka patak mentén haladunk a Kraszna-havas csodálatos világa felé. A bükkerdőben a kék jelzés egy különleges természeti csodához vezet.
A Kraszna délnyugati részén a felszínre bukkanó idős mészövek egyik látványos, monumentális példája, a Karszthídnak nevezett képződmény.
Világra szóló ősmaradvány park várja az idelátogatót Ipolytarnócon, amely a Karancs vulkán kitörésekor betemetett miocén kori kincseket őriz. Már a bejáratnál az egykori szubtrópusi erdő megkövesedett fa maradványai jelzik, egy valóságos ősvilági Pompeiben járunk, ahol miközben pusztított a vulkán, ősi élet nyomait konzerválta az utókornak.
A turistákat tanösvény várja, ahol az itt élt különleges állatok rekonstrukcióival ismerkedhetnek meg.
Kirándulóhajóra szállva Közép-Dalmácia legnagyobb folyóján, a Kerkán, mely olyat alkotott Knintől idáig, hogy 1985-ben Nemzeti Parkká nyilvánították karsztvidékét. A Dinári-hegységben eredő folyó, sziklafalak között vízeséseket, tavakat alkotó 72 km-es útja végén torkollik az Adriai-tengerbe. Legszebb szakasza rejti Európa egyik kiemelkedő madárélőhelyét, 10 halfaja pedig a világon egyedül itt található.
A Skradini Nagy-vízesés, a Kerka leghosszabb zuhatagja. A vízből leülepedett kőzet, a mésztufa gyakori jelenség a dinári karszt felszíni vízfolyásaiban, de ritkán épít olyan pompás vízeséseket, mint amilyeneket itt, a Kerka folyón. Ezen a 400 méter hosszú és 100 méter széles szakaszon 17 lépcsőn zuhog alá, összesen 47 méter szintkülönbséget leküzdve.
Egyik felsőbb lépcsője mentén 1875-ben kilátó épült, ahonnan Ferenc József császár és felesége, Sissy királyné csodálták a Kerka habfürdőjét.
A folyón ma is működő vízimalmok a 19. században főleg gabonaőrlőként szolgáltak.
A monarchia korát idézi a Kerka vízerőmű is, amely 1895-ben kezdte meg működését, mindössze két nappal Tesla Niagara vízesésen található áramfejlesztőjének megnyitása után.
A felduzzasztott Kerka közepén található Visovac-sziget. Az 1440-es években építették a ferencesek a Kegyelmes Anya kolostort és a Szűzanya templomot. Azóta rendszeresek a zarándoklatok a szigetre.
A folyó eget verő mésztufa sziklafalak közé vájt kanyonjába emelkedünk felfelé. A hosszú falépcső egy kilátóhoz vezet. A kanyon e tölcsérként szétterülő részét a dalmát népnyelv csak Nyakláncnak nevezi.
Aracs és Törökbecse között a pusztán egy kivételes természeti érték bújik meg. Délvidék legnagyobb szikes tava, a Sóskopó. A sós és lúgos tó szép mementója a még zabolátlan Tiszának, amely egykor erre kanyargott, míg a szabályozáskor le nem választották a fő folyóágról. A hatalmas meder azóta csak az égből csapadék vagy a földből talajvíz formájában kap csekélynyi vizet, ami viszont az agyagos föld miatt csak párolgással tud eltávozni. Nem csoda, hogy a szikesedés és kiszáradás folyamata nyáron felgyorsul, és az amúgy is sekély mocsár szinte kőkeményre szárad.
A Sóskopó ötszáz hektáros természetvédelmi területe kedvelt célpontja a madarászoknak is, nem kevesebb, mint kétszáz madárfajt vettek itt számba.
A Dél-Bácska egyik természeti gyöngyszeme a Tisza-holtág, ami 19. század közepén, a Tisza szabályozásakor, egy nagy kanyarulat elzárásával keletkezett. A nádasokkal, mocsarakkal, erdőkkel és rétekkel övezett vizes élőhely igen változatos növény- és állatvilággal büszkélkedhet.
Gyöngysziget kiváló gyümölcs- és szőlőtermő vidék, hajdan mintagazdaságáról volt nevezetes, amit a törökbecsei földbirtokos, Rohonczy Gedeon virágoztatott fel. A bohém életű úr egy személyben volt feltaláló, országgyűlési képviselő, jégtáncos és kiváló zöldség- és gyümölcstermelő. Nemcsak kicsapongásairól volt híres, de hatalmas méneséről, kertészetéről, Tisza gyöngye dinnyefajtájáról, és főleg különleges szőlőjéről, az Algériából származó krokánról, amit 1890 után egyedi mikroklímájának köszönhetően az öreg kontinensen egyedül itt, a Gyöngyszigeten sikerült meghonosítani. A krokán muskotály bor világszerte felkeltette az arisztokrácia érdeklődését és számos uralkodóház asztalára felkerült. Aztán jött az összeomlás, a Rohonczy-kastélyt 1946-ban államosították, de folyamatban van a birtok visszaadása.
A hullámos hegyoldalt néhol beszakadt kalderák teszik változatossá. Itt-ott a felszínre tört andezit sziklák, mint a vulkáni múlt néma tanukövei köszöntenek ránk.
