A Polyá­na déli olda­lán szá­mos nagy­sze­rű ande­zit szik­la­for­má­ci­ó­val talál­koz­ha­tunk, melyek közül a leg­lát­vá­nyo­sabb a Kala­már­ka szik­la­bi­ro­dal­ma. A neve­ze­tes ande­zit szik­la­tor­nyok két cso­port­ban tor­nyo­sul­nak. A len­ti, hosszan elhú­zó­dó alak­zat déli pere­mé­ről a Sza­lat­nya-völ­gyé­re, Gyet­vá­ra és távo­labb a Jávo­ros kör­nyé­ki hegy­vi­dék­re nyí­lik kilá­tás. Érde­mes a tövé­be is lemász­ni, hisz onnan mutat­ja iga­zán mar­káns arcu­la­tát. A kis vul­ká­ni pla­tót öve­ző, több mint 10 méter magas szik­la­fa­lak, kémé­nyek és tor­nyok a láva­fo­lyam elül­ső részé­nek fagye­ró­zi­ó­ja során kelet­kez­tek.

A Kala­már­ka szik­la­vi­lá­ga nem­csak a geo­ló­gu­sok para­di­cso­ma, de ked­velt gya­kor­ló­he­lye a szik­la­má­szók­nak is, akik össze­sen több, mint 400 út közül válo­gat­hat­nak.

A fel­ső szik­la­cso­port­hoz kitáb­lá­zott tan­ös­vény vezet, amely segít eliga­zod­ni a Polyá­na vul­ká­ni múlt­já­ban. A fel­ső Kala­már­kát érde­me­sebb a tövé­ben kör­be­jár­ni. Pere­me­i­ről a sűrű erdő miatt már kor­lá­to­zot­tabb a kilá­tás. A Kala­már­ka egyéb­ként jelen­tős régé­sze­ti lelő­hely is, szik­lái egy bronz­ko­ri vár marad­vá­nya­it őrzik.

A Kala­már­kát a Rud­na mag­ist­ra­la (az Ara­nyos­ma­ró­tot a Sto­li­cá­val össze­kö­tő Ércút) piros sáv­ján köze­lít­het­jük meg, de Gyet­vá­ból autó­val is el lehet ide jut­ni.

(A jel­vény­szer­ző moz­ga­lom iga­zo­ló­pont­ja a fel­ső Kala­már­ka szik­lá­i­nál van.)

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 133. rész: Polyána — Kalandozás a kaldera körül