Ipolyszögi égerláp

Ipolyszög határán elterülő Égerláp védett területet, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, az Ipolyt kísérő mocsaraknak az egyik utolsó darabja. A lápvilágot vízben álló égeres erdőfoltok, nádasok és bokorfüzesek tarkítanak. Igen gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik.

Babele-sziklái

A Bucsecs-fennsík peremén található a Babele-menedékház. A pazar kilátás mellett az itt található sziklaképződmények vonzzák a turistákat. A kopár platón a szél és az eső különleges kőalakzatokat faragott ki a homokkő és konglomerátum rétegekből. Itt látható a hegység védjegyének számító hatalmas szfinx is.

Garam-torkolat

A Garam ott, ahol hazánk szakrális központja, az esztergomi bazilika hirdeti ezeréves kereszténységünket a Dunába ömlik.

Cseredomb és a Csiga-domb

Az ásványvizes tanösvényen fekszik Cseredomb, ahol borvízforrás található. Évszázadok óta járnak ide a környékből, s akinek nincs nyavalyája, asztali vízként is nyugodtan fogyaszthatja ezt a rendkívül jó ízű forrásvizet. A Csiga-dombot Erdély legnagyobb aragonit-előfordulásával rendelkező dombját a ma is aktív sós-meszes ásványvízforrás építette, évezredek alatt.

Sószoros

Természetvédelmi terület a Sószoros. Több tízmillió évvel ezelőtt a Kárpátok felgyűrődésével az Erdélyi-medence süllyedni kezdett, s a mélyedésében szárazföldi sós beltenger alakult ki, ami úgy 20 millió évvel ezelőtt kiszáradt. A kiülepedett sóréteg pedig meggyűrődött, és mutatós sóhegyként tört a felszínre, amiket ma is megcsodálhat az errejáró.

Buzgó-barlang

A Gömör-Tornai Karszt területén több ezer barlangot tartanak számon. Ezek egyik gyöngyszeme a Buzgó-barlang, ami a világ egyik legnagyobb cseppkövét rejti. A barlang csak vezetővel látogatható.

Vörös sziklák

Kojsó fölött mesébe illő sziklaformák bújnak meg. A Vörös sziklák vagy Turniska néven emlegetett sziklacsoport tagjai közül a legnevezetesebb a Bagolyvárnak nevezett sziklakapu. A hely szinte teljesen ismeretlen a hazai turisták körében, pedig nemcsak a látványa elragadó, de nagyszerű sziklamászó utakat is rejt magában.

Déményfalvi-cseppkőbarlang

Az 1921-ben, 870 méteres magasságban felfedezett cseppkőbarlang igen változatos formavilágú képződményekkel rendelkezik. A jól kiépített útvonalon hat szintet bejárva álmélkodhatunk a varázslatos cseppkődíszítésekben: a sztalagmitnak nevezett függő cseppkövekben, a sztalaktitnak hívott álló cseppkövekben és a kettejük összenövésével kialakult oszlopokban, a sztalagnátokban. A legalsó szinten a föld alá bújt Déményfalvi-patak itt-ott kisebb tavakat is alkotott.

Fehér kövek

A Vigyázót rengeteg hegyi patak szabdalja szét. A meredek szurdok egyikébe a Székelyó-patak folyik, ami három lépcsőn ereszkedik alá.