A Kopá­csi-rét mocsa­ras, erdős-mezős zuga az ősi pan­non táj egyik utol­só apró emlék­da­rab­ká­ja, egy­ben Euró­pa egyik leg­jobb ter­mé­sze­ti álla­pot­ban meg­őr­zött árté­ri terü­le­te.

A Dunai-pusz­ta lege­lő­in a ter­mé­szet­tel szer­ves össz­hang­ban gaz­dál­kod­nak. Ennek jelei az ősho­nos szür­ke mar­hák, ame­lyek min­den évsza­kot a lege­lőn töl­tik.

A Kopá­csi-rét Ter­mé­szet­vé­del­mi Park, jól kiépí­tett fahíd labi­rin­tu­sa az ártér rej­tett kin­cse­i­hez vezet. Nagyobb ára­dá­sok ide­jén hatal­mas terü­le­te­ket áraszt el a víz, a holt­ágak és a láp­te­rü­le­tek között kisebb-nagyobb talaj­szi­ge­tek emel­ked­nek. A régi idők­ben ember volt a tal­pán, aki eliga­zo­dott az ingo­vány­ban. Per­sze ma már meg­vál­to­zott a kép, az útvesz­tő­kön kényel­mes tan­ös­vény vezet és saj­nos az évti­ze­dek víz­szint csök­ke­né­se las­san elapaszt­ja a tava­kat és mocsa­ra­kat. A rit­ka és veszé­lyez­te­tett növény- és állat­fa­jok miatt a Kopá­csi-rét Euró­pa egyik leg­je­len­tő­sebb vizes élő­he­lye. Főleg hatal­mas hal­ál­lo­má­nyá­ról és madár­vi­lá­gá­ról ismert. Ami­óta kor­lá­toz­zák a halá­sza­tot, a kopá­csi­ak első­sor­ban a ter­mé­szet­vé­de­lem­re és a turiz­mus­ra épí­te­nek.

A víz mel­lett fek­vő Kopács refor­má­tus temp­lo­ma is a meg­úju­ló magyar közös­ség ere­jét hir­de­ti. A 1991-es hábo­rút meg­szen­ve­dett épü­let a magya­rok össze­fo­gá­sá­val épült újjá.

Az évszá­za­dos elszi­ge­telt­ség­nek, a víz­zel való sajá­tos kap­cso­la­tá­nak köszön­he­tő ter­mé­sze­ti és nép­raj­zi „ősál­la­pot” meg­őr­zé­sé­ről és átörö­kí­té­sé­ről szól a falu leg­na­gyobb ünne­pe, a Kopá­csi-halász­na­pok.

Évről-évre ezrek jön­nek össze, hogy közö­sen ünne­pel­je­nek és emlé­kez­ze­nek a halá­sz­ősök­re.

A köz­pont­ban ter­mé­sze­te­sen a hal­éte­lek van­nak, melyek közül a hal­pap­ri­kás és a csip­te­tős ponty a leg­is­mer­teb­bek.