Déva — Unitárius lelkészi hivatal

Déva — Unitárius lelkészi hivatal

Dévai Uni­tá­ri­us Egy­ház­köz­ség: Hiva­ta­los meg­ne­ve­zé­se Dél-Nyu­gat-Erdé­lyi Uni­tá­ri­us Szór­vány­egy­ház­köz­ség, mely magá­ba fog­lal­ja a dévai, vaj­da­hu­nya­di, temes­vá­ri és ara­di híve­ket. Egy­ház­köz­sé­günk köz­pon­ti épü­le­te Déván talál­ha­tó, annak köz­pont­já­ban, és első püs­pö­künk nevét vise­li „Dávid Ferenc Zarándok‑, és Szór­vány­köz­pont”.

Az egy­ház­köz­ség éle­tét évről-évre meg­ha­tá­roz­za a Dávid Ferenc zarán­dok­lat. 1998 óta tar­tunk zarán­dok­la­tot egy­ház­ala­pí­tó vér­ta­nú püs­pö­künk emlé­ké­re.

Déva várá­ban talál­ha­tó egy cel­la, mely helyet ad val­lás­ala­pí­tónk emlék­táb­lá­já­nak. Az első emlék­táb­lát a Magyar Uni­tá­ri­us Egy­ház 1910-ben helyez­te el (most a temp­lom udva­rán talál­ha­tó), jelen­leg egy három­nyel­vű (magyar-angol-román) már­vány­táb­la emlé­kez­tet püs­pö­künk már­tír­ha­lá­lá­ra.

A zarán­dok­lat eddi­gi kiírá­sa­in átlag­ban éven­te több mint fél­ezer sze­mély sereg­lett össze a dévai vár­ba, melyet hagyo­má­nyo­san a novem­be­ri hónap első tel­jes heté­nek szom­bat­ján tar­tunk. A ren­dez­vény túl­nőt­te az uni­tá­ri­us és az erdé­lyi kere­te­ket, így Dávid Ferenc tör­té­nel­mi jelen­tő­sé­ge a zarán­do­kok bővü­lő köre által is kife­je­zés­re jut. Min­den esz­ten­dő­ben zarán­do­kok érkez­nek Erdély föld­je min­den szeg­le­té­ből, de Magyar­or­szág­ról, Nyu­gat-Euró­pá­ból és az Egye­sült Álla­mok­ból is.

A vár arcu­la­ta évről-évre vál­to­zik, egy nagy átala­ku­lás nyo­ma­it lát­hat­juk a fel­ve­ze­tő ösvé­nyen, vál­toz­nak az arcok is, úgy, aho­gyan vál­toz­nak az idők is. Érez­zük, hogy ott „magos Déva várán” nekünk egy mély léleg­ze­tet kell ven­nünk, ott­ho­na­ink­ba visszük annak a hely­nek lel­ke­ket erő­sí­tő hatá­sát, az emlé­ke­zés, a zarán­dok­lás és a közös együtt­lét mél­tó­sá­ga és örö­me kell erőt adjon min­den­nap­ja­ink­hoz- Mind­azt, amit a zarán­dok­lat alkal­má­val meg­élünk és átélünk egye­di és meg­is­mé­tel­he­tet­len, új és újabb pozi­tív érzé­sek­kel gaz­da­gít­ja a hét­köz­na­pok által meg­té­pá­zott, elfá­sult lel­künk.

Lát­juk, tapasz­tal­juk azt, hogy az évről évre egy­re nép­sze­rűbb zarán­dok­lat, a szór­vány­ra és ben­ne gyü­le­ke­ze­tünk­re is pozi­tí­van hat.

 

Turul Panzió és Kemping — Magyarremete

Turul Panzió és Kemping — Magyarremete

A Turul Pan­zió, a Feke­te Körös völ­gyé­ben, a Belé­nye­si meden­cé­ben, Magyar­re­me­te (Reme­tea) köz­pont­já­ban helyez­ke­dik el.
Az ártán­di határ­át­ke­lő­től 80km-re fek­vő Magyar­re­me­te az E76 jel­zé­sű főút­vo­na­lon, a Nagy­vá­rad (Oradea)-Déva (Deva) útvo­na­lon köze­lít­he­tő meg.
Ízlé­se­sen beren­de­zett három- illet­ve négy­ágyas szo­bák /külön fürdőszobával/ vár­ják ked­ves ven­dé­ge­in­ket. Bőveb­ben

Nisztor és Bukovina Panzió — Csernakeresztúr

Nisztor és Bukovina Panzió — Csernakeresztúr

A Nisz­tor és Buko­vi­na pan­zió egy­más­tól alig 100 méter­re, Cser­na­ke­reszt­úr köz­pont­já­nak köze­lé­ben talál­ha­tó. Csen­des, nyu­godt, csa­lá­di­as kör­nye­zet­ben igé­nyes szál­lás­le­he­tő­sé­get kíná­lunk min­den beté­rő ven­dé­günk­nek. Alkal­mat adunk pihe­nés­re vagy aktív kikap­cso­ló­dás­ra, akár átuta­zó­ban van­nak, akár több­na­pos sza­bad­ság­ra érkez­nek.

Falunk Dél-Erdély­ben, Déva és Vaj­da­hu­nyad között fél­úton helyez­ke­dik el. A főút meg­ke­rü­li a falut, így távol vagyunk a világ zajá­tól. Őse­ink buko­vi­nai szé­ke­lyek, ezért Cser­na­ke­reszt­úr lakos­sá­gá­nak több, mint fele magyar anya­nyel­vű.

Ven­dé­ge­ink­nek biz­to­sí­ta­ni tudunk finom erdé­lyi magya­ros házi jel­le­gű éte­le­ket és ita­lo­kat, melyek alap­anya­ga­i­nak nagy részét mi magunk állít­juk elő.

A prog­ram­le­he­tő­sé­gek­ről és min­den egyéb tud­ni­va­ló­ról rész­le­te­sen tájé­ko­zód­hat a pan­zió hon­lap­ján!

Turul panzió — Csíkszereda

Kis csa­lá­di­as pan­zió kivá­ló szel­le­mi­ség­gel. Jó szív­vel ajánl­juk min­den haza­já­ró­nak!

Dunamocsi Csárda

Dunamocsi Csárda

Magyar étte­rem Duna­mo­cson, ahol min­dig öröm­mel lát­ják a Haza­já­ró Egy­let tag­ja­it.

Nyit­va­tar­tás: 11:00 – 21:00

Lupény — református egyházközség

Lupény — református egyházközség

A Lupény kör­nyé­kén talál­ha­tó pan­zi­ók kivá­ló kiin­du­ló­pont­jai lehet­nek a fes­tői Kis-Retyez­át­ba, a Vul­kán-hegy­ség­be, vagy akár a Pár­ing hegy­ség­be ter­ve­zett túrák­nak. Télen a folya­ma­to­san fej­lő­dő sípá­lyák vár­ják a téli spor­tok sze­rel­me­se­it. Lupény kicsi, de kitar­tó magyar közös­sé­ge sze­re­tet­tel vár­ja az ide­lá­to­ga­tó magyar ven­dé­ge­ket, szí­ve­sen mesél­nek a magyar múlt­ról, a jelen­ről és a jövő­ről is.

Lupény:

Hunyad megye déli részén, a Pet­ro­zsé­nyi-meden­cé­ben, a Zsil folyó part­ján, Pet­ro­zsény­tól 20 km-re, Dévá­tól pedig 110 km-re helyez­ke­dik el.
1916-ban súlyos har­cok foly­tak a váro­sért a román és oszt­rák-magyar-német sere­gek között, amely a Köz­pon­ti Hatal­mak sere­ge­i­nek javá­ra dőlt el.
1977. augusz­tus 2‑án a helyi bányá­szok fel­ke­lé­sét a kom­mu­nis­ta, kizsák­má­nyo­ló rezsim ellen a ható­sá­gok gyor­san lever­ték, soka­kat ítél­ve bör­tön­bün­te­tés­re vagy kény­szer­mun­ká­ra.
Itt szü­le­tett 1928. janu­ár 11–én Nagy Arisz­tid egye­te­mi, főis­ko­lai okta­tó, föld­raj­zi szak­író.
Itt szü­le­tett 1933. janu­ár 25-én Kere­kes György magyar műfor­dí­tó, szer­kesz­tő.
Itt szü­le­tett 1946. novem­ber 10-én M. Veress Zsu­zsan­na köl­tő, pró­za­író.

Rövid temp­lom­tör­té­net:

- 1910-ben a gyü­le­ke­zet saját paró­ki­á­val és lel­ki­pász­tor­ral ren­del­ke­zik, de temp­lom­mal nem. Elin­dul­nak a tár­gya­lá­sok a temp­lom­épí­tés­sel kap­cso­lat­ban.
— 1912 tava­szán elin­dul a temp­lom­épí­tés. Az épít­ke­zé­si mun­ká­la­to­kat az Uri­kány Zsil-völ­gyi Magyar Kőszén­bá­nya Rész­vény­tár­sa­ság végez­te 32200 koro­na fejé­be.
— 1913 janu­ár­já­ban szer­ző­dést írnak alá a Sel­ten­hof­fer Fri­gyes Fiai sop­ro­ni cég­gel a haran­gok beszer­zé­se érde­ké­ben. A Had­ügy­mi­nisz­té­ri­um kiutalt 30 mázsa ágyú­ér­cet, mely­nek érté­ke 102 koro­na mázsa­ként.
— 1913 már­ci­u­sá­ban fejez­te be a baró­ti asz­ta­los a beren­de­zé­se­ket.
— A temp­lom­szen­te­lés 1913 júni­us 29.-én tör­tént, melyen jelen volt Buda­pest­ről a Bet­há­nia bel­misszió egye­sü­let veze­tő­sé­ge is.
— Zsil-völ­gye leg­na­gyobb refor­má­tus temp­lo­ma.
— Jelen­leg 586 gyü­le­ke­ze­ti tag­gal ren­del­ke­zik.
— Négyes test­vér­gyü­le­ke­ze­ti kap­cso­lat van: Buda­pest- Fasor, Toron­tál­vá­sár­hely, Nagy­atád és Lupény váro­sai között.
— A temp­lom előt­ti kop­ja­fa a magyar­ság össze­tar­tó szim­bó­lu­ma, melyen ez áll: „Őse­id­nek szent hité­hez, nem­ze­ted­nek gyö­ke­ré­hez, test­vér, hűt­len ne légy soha!”

A tér­ség­ben készült Haza­já­ró epi­zó­dok:

Vul­kán-hegy­ség – Hon­vé­dő har­cok a Zsil-völ­gyé­ben

Téli Pár­ing kós­to­ló – A Zsil öle­lé­sé­ben

Pár­ing-hegy­ség II. – Gerinc­tú­ra az ezer­ar­cú bér­cen

 

Páncél Panzió — Tóthfalu

Páncél Panzió — Tóthfalu

Falu­si turiz­mus kere­tei között Tóth­fa­lu­ban 90 ágy vár­ja az ide láto­ga­tó haza­já­ró­kat. Lehe­tő­ség van magán­há­zak­nál, vagy kul­csos­ház jel­leg­gel szál­lást igé­nyel­ni, akár tel­jes pan­zi­ós ellá­tás­sal, 1–6 ágyas szo­bán­kén­ti elhe­lye­zés­sel. Ked­ves, ven­dég­sze­re­tő magyar házi­gaz­dák vár­ják az ide­lá­to­ga­tó turis­tá­kat. Bőveb­ben

Buta-menedékház

A Buta-völgy fel­ső részén épült mene­dék­ház előd­je már a múlt szá­zad har­min­cas éve­i­ben állt. A házi­gaz­da, a Zsil-völ­gyi Piekny Albert szin­te állan­dó­an ide­fent van fele­sé­gé­vel. Még télen is, ami­kor igen szél­ső­sé­ges viszo­nyok ural­kod­nak erre­fe­lé.