Szentesi családi ház — Nyékvárkony

Szentesi családi ház — Nyékvárkony

Nyék­vár­kony nagy­köz­ség Csal­ló­köz szí­vé­ben, Duna­szer­da­hely és Bős tele­pü­lé­sek között fek­szik. Itt talál­ha­tó a Szen­te­si csa­lá­di ház, ami egy három szo­bá­ban kilenc ággyal vár­ja az erre láto­ga­tó haza­já­ró­kat. A lakás össz­kom­for­tos, tágas, jól fel­sze­relt kony­há­val, für­dő­szo­bá­val és külön WC-vel ren­del­ke­zik. Az udva­ron ingye­nes par­ko­lá­si lehe­tő­ség van.

A ház a falu köz­pont­já­ban, a Szent­há­rom­ság kápol­na szom­széd­sá­gá­ban talál­ha­tó, közel a Szent Jakab temp­lom­hoz.

Hollósy Ház — Máramarossziget

Hollósy Ház — Máramarossziget

A mára­ma­ros­szi­ge­ti Hol­lósy Ház 1997-től műkö­dik a város­ban, ez a Hol­lósy Simon Műve­lő­dé­si Egy­let szék­há­za. A szék­ház meg­vá­sár­lá­sa egy­be­esett az úgy­ne­ve­zett Magyar Ház Prog­ram­mal, ennek szer­ves részét képe­zi. A prog­ram fő gon­do­la­ta az, hogy szór­vány­vi­dé­ke­ken hiá­nyoz­nak azok az inf­ra­struk­tu­rá­lis kel­lé­kek, ame­lyek a helyi magyar­ság kul­tú­rá­já­nak meg­őr­zé­sé­ben elsőd­le­ges fon­tos­ság­gal bír­ná­nak. Míg a tömb­vi­dé­ke­ken magá­tól érte­tő­dik, hogy a kul­túr­ház­ban nyu­god­tan lehet magyar ren­dez­vé­nye­ket vagy külön­fé­le kép­zé­se­ket tar­ta­ni, ez szór­vány­ban néha nehe­zen vagy csak  bér­le­ti díj fejé­ben old­ha­tó meg. Így tehát egy magyar ház hiány­pót­ló. Bőveb­ben

Péter Pál Panzió — Veszprém

Péter Pál Panzió — Veszprém

Mély­ből fel­tö­rő mere­dek szik­lán álló, össze­zsú­folt házak. Tor­nyok, falak töme­ge, melyet koszo­rú­ként övez a régi és új város­ré­szek gyű­rű­je. Ezt lát­ja a Veszp­rém­be érke­ző utas a Völgy-híd­tól. Nem cso­da, hogy a város régeb­bi leírói is fek­vé­sé­nek szép­sé­gét magasz­tal­ják első­sor­ban, és ért­he­tő, hogy fek­vé­se, elő­nyös tér­be­li elhe­lyez­ke­dé­se révén lett már első kirá­lya­ink ide­jé­ben ez a város király­né asszo­nya­ink első szék­he­lye. Lakói ma is büsz­kén a Bakony és a Bala­ton­fel­vi­dék fővá­ro­sá­nak neve­zik. Veszp­rém­től sen­ki sem vitat­hat­ja el, hogy a hatal­mas Bakony-erdő és a sej­tel­mes Bala­ton távo­lab­bi von­zás­te­rü­le­té­nek leg­na­gyobb, leg­szebb és tör­té­nel­mi­leg is leg­ér­té­ke­sebb tele­pü­lé­se. Itt vár­ja ven­dé­ge­it a Péter Pál Pan­zió. Bőveb­ben

Tókos Vendégház — Erdővidék

Tókos Vendégház — Erdővidék

Köpec (Căpe­ni) Szé­kely­ud­var­hely­től 48 km-re dél­ke­let­re, az Olt­ba ömlő Barót-patak mel­lett fek­szik, az E60-as út köze­lé­ben, Szász­ma­gya­rós­tól (Măi­er­uș) észak­ra, Apá­ca, Nagy­aj­ta, Mik­lós­vár (Mic­loșo­a­ra) után. Bőveb­ben

Judit Büfé — Hegykő

Judit Büfé — Hegykő

A Judit Büfé egy han­gu­la­tos kert­he­lyi­ség köz­vet­le­nül a Fer­tő-kerü­lő kerék­pár­út mel­lett, Hegy­kő és Fer­tő­ho­mok tele­pü­lé­sek között talál­ha­tó, a hegy­kői ter­mál­für­dő köz­vet­len köze­lé­ben. A büfé házi­as meleg­szend­vi­csek­kel, ham­bur­ge­rek­kel, sült kol­básszal és hideg ita­lok­kal vár­ja Haza­já­ró­kat. Bőveb­ben

Bányász Pince — Brennbergbánya

Bányász Pince — Brennbergbánya

Az alpe­si tájat idé­ző, sajá­tos szer­ke­ze­tű, szét­szórt ház­cso­por­tok alkot­ta Brenn­berg­bá­nya Magyar­or­szág egyik leg­nyu­ga­tibb csücs­ké­ben, a Sop­ro­ni-hegy­ség erde­jé­nek mélyén fek­szik, ezért jó kiin­du­ló­pont­ja lehet a Tri­a­non­ban ket­té­sza­kí­tott hegy­vi­dé­ken tett kirán­du­lá­sok­nak, gya­log­tú­rák­nak. Bőveb­ben

Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Az 1986-ban épí­té­sze­ti nívó­dí­jat, 1994-ben Euró­pa Nost­ra díjat nyert SZÁNTÓDPUSZTA, a XVIII-XIX. szá­za­di párat­lan major­sá­gi műem­lék-együt­tes, mely a Bala­ton déli part­ján, a 7‑es szá­mú főút mel­lett talál­ha­tó.
A pusz­ta mint­egy har­minc épü­le­te ere­de­ti álla­pot­ban őrzi egy major­ság képét.

Szán­tód­pusz­tán ma IDEGENFORGALMI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT műkö­dik, mely szá­mos kép­ző­mű­vé­sze­ti, kul­túr­tör­té­ne­ti és nép­raj­zi kiál­lí­tás­nak ad ott­hont:

- Hely­tör­té­ne­ti kiál­lí­tá­sok
— Itt talál­ha­tó a Bala­ton egyet­len akvá­ri­u­ma, mely a tó élő­vi­lá­gát mutat­ja be.
— Fest­mény­ga­lé­ria
— Lovas­cent­rum
— Állat­si­mo­ga­tó
— Lak­osz­tá­lyok

Célunk és fel­tett szán­dé­kunk a kap­cso­lat­épí­tés, bemu­tat­ko­zá­si lehe­tő­sé­get kíná­ló, hagyo­má­nya­in­kat fel­ele­ve­ní­tő, az ősi magyar érté­ke­ket min­den­ki szá­má­ra meg­is­mer­te­tő és őrző közös tevé­keny­ség. Bemu­tat­ko­zá­si alkal­mat kívá­nunk terem­te­ni nem­csak a somo­gyi, hanem dél- és nyu­gat dunán­tú­li kéz­mű­ve­sek, ková­csok szá­má­ra. Ezt az ősi magyar emlék­he­lyet sze­ret­nénk még job­ban, több ren­dez­vénnyel élet­re kel­te­ni.
Ennek szel­le­mé­ben sze­re­tet­tel vár­juk azo­kat az alko­tó­kat, részt­ve­vő­ket, akik az álta­lunk kép­vi­selt célt magu­ké­nak érzik és közös ren­dez­vé­nyek kere­te­in belül hagyo­mány­te­rem­tő cél­lal, prog­ra­mok­kal gaz­da­gí­ta­nák ősi magyar érté­ke­in­ket!

A sze­zon folya­mán szá­mos cso­por­tot tudunk fogad­ni elő­re meg­be­szélt prog­ra­mok­kal, ebéd­del, bor­kós­to­ló­val. Isko­lás gyer­me­kek részé­re ked­vez­mé­nyes belé­pő a terü­let­re. Kérés­re meg­szer­vez­zük a kéz­mű­ves fog­lal­ko­zá­so­kat, íjá­sza­tot kor­hű vise­let­ben, nép­tánc bemu­ta­tót. Nyá­ron lovas tábo­rok működ­nek. Min­den beté­rő ven­dég szá­má­ra lovag­lá­si, kocsi­ká­zá­si, póni­zá­si lehe­tő­ség áll ren­del­ke­zés­re. Meg­szer­vez­zük eskü­vők, csa­lá­di és céges ren­dez­vé­nyek lebo­nyo­lí­tá­sát.

 

Kormos Panzió — Erdőfüle

Kormos Panzió — Erdőfüle

Szé­kely­föld szí­vé­ben, Erdő­vi­dé­ken, az erdős hegyek­kel kör­be­ölelt Kor­mos völ­gyé­nek leg­fel­sőbb falu­ja Erdő­fü­le, amely 532 méter maga­san fek­szik. A Bar­doc köz­ség­hez tar­to­zó Erdő­fü­le, nevé­nek elő­tag­ját a kis­tér­ség nevé­ből, Erdő­vi­dék­től köl­csö­nöz­te, míg a nevé­nek máso­dik felét, a hagyo­má­nyok sze­rint, a Kor­mos-patak völ­gyé­ben való elhe­lyez­ke­dé­sé­ről kap­ta, misze­rint: fül­ként éke­lő­dik be a vidék­be. Bőveb­ben

Posticum Vendégház — Nagyvárad

Posticum Vendégház — Nagyvárad

A nagy­vá­ra­di Pos­ti­cum ‑keresz­tény szel­le­mi­sé­gű kul­tu­rá­lis köz­pont és ven­dég­ház- az ezered­for­du­lón tár­ta ki kapu­it a par­ti­umi,  tágabb érte­lem­ben az erdé­lyi fia­tal­ság, és min­den olyan útke­re­ső előtt, aki­nek fon­tos  a nyi­tott­ság, mely által hidak épül­nek ember és ember, szel­lem és szel­lem, lélek és lélek között. Nem­csak föld­raj­zi, kul­tu­rá­lis és val­lá­si, hanem a szó tágabb és átvitt értel­mé­ben is „hatá­rok men­tén” fek­szik. Szi­get a szá­raz­föl­dön, a szó és csend hatá­rán, amely sajá­tos hely­ze­té­nél fog­va köz­ve­tí­tő sze­re­pet tölt be nem­ze­tek, val­lá­sok, külön­bö­ző tár­sa­dal­mi cso­por­tok és terü­le­tek között. Meg­győ­ző­dé­sünk, hogy a keresz­tény kul­tú­ra két­ezer éves épü­le­té­be nem­csak a főbe­já­ra­ton keresz­tül vezet út, hanem van egy nem túl lát­vá­nyos, eldu­gott és sok­szor jelen­ték­te­len­nek tar­tott „hát­só ajtó” is (ez a latin „pos­ti­cum” szó jelen­té­se), ame­lyen keresz­tül épp­úgy be lehet jut­ni a szen­tek szent­jé­be, a leg­szen­tebb szen­té­lyé­be. Bőveb­ben