Vulkán-hegység – Honvédő harcok a Zsil-völgyében
Hazajáró műsorok

Vulkán-hegység – Honvédő harcok a Zsil-völgyében

122. rész
"Ezt a földet soha nem szabad kezünkből kiadnunk, csak elszánt akarattal kell megtartanunk. És amit annyi vérrel megszereztünk, azt körmünk szakadtáig meg kell védelmeznünk. A magyarságot mint büszke, jogokat biztosító privilégiumot, tartsuk meg a magunk részére. Az oláhok boldoguljanak ezentúl is a maguk nyelvén. De két dologra tanítsuk meg őket: arra, hogy a mi kezünk alatt jobb dolguk van és lesz, mint fanarióta uraik alatt, és különösen arra, hogy egy elvet tartsanak a szemük előtt: „Ne bántsd a magyart!”
Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig (1930)

Odalent a Déli-Kárpátokban, Hunyad vármegye végvidékén, a Zsil-völgyében hosszú századokon át csak lomhán ballagott az idő. Aztán az elmúlt kétszáz évben, mintha a lemaradást akarta volna behozni, hirtelen felgyorsultak az események. Ahol csak néhány momorlány éldegélt, nyáját legeltetve, a Kendefyek ősi birtokán a 19. században felfedezték a Petrozsényi-medence szénrétegeit, s az archaikus hegyvidéki életmód rögvest megváltozott. A bányák megnyitásával sokféle nemzetiség özönlött ide a Monarchiából és az apró hegyi pásztorfalvak hatalmas bányászvárosokká alakultak. Aztán Románia hadat üzent. A környék birtokosát, Maderspach Viktort is váratlanul érte a támadás, de hamar felocsúdott, és felvette a harcot a betörő ellenség ellen. Ám csak elcsatolták e vidéket és az államosítás évtizedei után már a bányászat is hanyatlani kezdett. A magyarok is nehéz helyzetbe kerültek, de akik maradtak, kitartanak. Őket is meglátogatjuk, mielőtt Maderspach Viktor nyomában bejárjuk a Nyugati-Zsil fölé magasodó Vulkán-hegység legmagasabb csúcsait hordozó Oszlea gerincét.

Látnivalók / Erdély / Hunyad

Iszkrony a Maderspach családról híres, ugyanis ők indították el a 19. század elején a szénbányászatot a Zsil-völgyében. Egykori kúriájuk pompás dendrológiai parkjából csak egy árva, de annál nevezetesebb tulipánfa maradt életjelül, amit még 1880-ban Maderspach Anna hozatott, egyenesen Párizsból.

Bővebben...

Az 1911-ben épült vulkáni templom méretei is az egykor népes magyar közösségre utalnak. A lélekmentés az iskola mellett e falak között folytatódik.

Ahogy határvidékeinken lenni szokott, voltak történelmi idők, amikor a Zsil-völgyében fegyverrel kellett megvívni honvédő harcainkat. Lehet emlékműveket döntögetni, de a lelkekből nem lehet kitörölni a hős magyar lovagok emlékét. Kendeffy Miklósét sem, aki 1455-ben a Vulkán hágó környékén esett el a törökkel vívott ütközetben.

A Vulkáni hágón át vezető út a békésebb időkben is fontos közlekedési útvonal volt Erdély és Olténia között. A Vulkán-hegység e remekbe szabott gyephavas vonulatait láthatták, akik anno átkeltek a postakocsik útján.

Bővebben...

A szénbányászat egykori központja Lupény. Az 1900-ban épült katolikus temploma a dicső magyar múltat hirdeti. Meg kell állni Krisztus keresztje előtt, és szembesülni a faragott kopjafa üzenetével. Maga az anyaföldbe kapaszkodó gyökér; benne a kő, az ezeréves határkő egy darabkája várja, hogy egyszer visszatérjen méltó helyére…

Mert Isten háza a szórványvidéken a hit mellett a magyar anyanyelv és kultúra szentélye is, és amíg vannak hívek, addig él a remény. A lupényi reformátusok temploma a helyi felekezetek összefogásával épült, 1913-ban.

Bővebben...

Az Oszleán véres harcok dúltak az első nagy világégés idején. Ezt a frontot járta meg Maderspach Viktor is, akinek kiemelkedő szerepe volt a 1916-ban betörő román csapatok kiűzésében.

Az Oszlea kitett, töredezett mészkőgerincet végigjárva érthető, miért is tartják e tömböt a Királykő kistestvérének. A havasról csodálatos kilátás nyílik a Retyezát és a Godja ormaira.

Bővebben...