Archives

Nagy Magyarország Park — Királyszállás

Nagy Magyarország Park — Királyszállás

A Nagy-Magyar­or­szág Park Király­szál­lá­son, a Dél-kele­ti Bakony erdő­vel körül­vett, külön­le­ge­sen szép részén talál­ha­tó, Vár­pa­lo­tá­tól 6 km távol­ság­ra. A Nagy-Magyar­or­szág Park nem csak a pihe­nést szol­gál­ja, kiépí­tett inf­ra­struk­tú­rá­já­val és fel­újí­tott épü­le­te­i­vel, szál­lás- és étke­zé­si lehe­tő­sé­ge­i­vel ide­á­lis hely­szí­ne kon­fe­ren­ci­ák­nak, kép­zé­sek­nek, tábo­rok­nak, osz­tály­ki­rán­du­lá­sok­nak, erdei isko­lák­nak, fesz­ti­vá­lok­nak, kul­tu­rá­lis és sport­ren­dez­vé­nyek­nek.

A fel­újí­tott vadász­kas­tély épü­le­té­ben szál­lás­he­lyek, házi­mo­zi rend­szer­rel ellá­tott, kor­sze­rű kon­fe­ren­cia­te­rem, étte­rem, kávé­zó, vár­ja a ven­dé­ge­ket. Kiépí­tés alatt áll sószo­bá­val, sza­u­ná­val és masszázs­me­den­cé­vel fel­sze­relt bel­té­ri well­ness-rész­leg is. Az épü­let föld­szint­je aka­dály­men­te­sí­tett. A vadász­kas­tély­ban össze­sen 35 fő befo­ga­dá­sá­ra alkal­mas, 11 tágas, für­dő­szo­bás szo­ba talál­ha­tó.

A sza­bad­idő­park terü­le­tén 4 önál­ló ven­dég­ház (Fel­vi­dék Ház, Dél­vi­dék Ház, Kár­pát­al­ja Ház és Par­ti­um Ház), a köze­li Hét­ház­pusz­tán pedig továb­bi 2 vadász­ház (Őrvi­dék Ház, Nedec­vi­dék Ház) össz­köz­mű­ves, hűtő-fűtő klí­má­val ellá­tott, de egye­di, cse­rép­kály­ha­fű­tés­sel is fűt­he­tő, és össze­sen 52 ven­dég foga­dá­sá­ra alkal­mas. A park elkü­lö­ní­tett részén, védett közös­sé­gi terü­let­tel ren­del­ke­ző Kár­pá­tia Kem­ping lakó­ko­csi­park­ja és sátor­he­lyei nyá­ron továb­bi 40–60 fő elhe­lye­zés­re adnak lehe­tő­sé­get.

A park terü­le­tén műkö­dő Kár­pá­tia Étte­rem és Kávé­zó, vala­mint a “Nem felej­tünk” erdei fala­to­zó szín­vo­na­las ven­dég­lá­tást biz­to­sít. A láto­ga­tók a‑la-car­te aján­la­tok közül választ­hat­nak. A hagyo­má­nyos magyar ízvi­lá­gú éte­lek mel­lett Har­gi­ta Gyön­gye ásvány­vi­zek, Csí­ki és Zir­ci Apát­sá­gi Sörök, vala­mint Kár­pát-meden­cei tör­té­nel­mi magyar borok sze­re­pel­nek a kíná­lat­ban.

A park meg­ha­tá­ro­zó épü­le­te a 450 négy­zet­mé­te­res, üveg­fa­lú Hun­gá­ria ren­dez­vény pavi­lon, amely 120 fő befo­ga­dá­sá­ra alkal­mas és hely­színt biz­to­sít külön­fé­le szín­vo­na­las ren­dez­vé­nyek­nek (kon­fe­ren­ci­ák, eskü­vők, kiál­lí­tá­sok, tré­nin­gek, kép­zé­sek, tanács­ko­zá­sok stb.). A park ren­ge­teg lehe­tő­sé­get kínál az aktív pihe­nés­re, kikap­cso­ló­dás­ra, szó­ra­ko­zás­ra: muzeo­ló­gus veze­té­sé­vel láto­gat­ha­tó a Tri­a­non Múze­um idő­sza­ki kiál­lí­tá­sa, gya­lo­gos, kerék­pá­ros, lovas túrák a Burok-völgy cso­dá­la­tos ter­mé­sze­ti kör­nye­ze­té­ben, sza­bad­té­ri dézsa­für­dő és sza­u­na, bog­rács­fő­zé­si és sza­lon­na­sü­té­si lehe­tő­ség teszi feled­he­tet­len­né a Nagy-Magyar­or­szág Park élményt.

A park terü­le­tén garan­tált a világ­tól elvo­nu­lás, nincs tér­erő. Az apart­man­há­zak­ban nincs inter­net, wifi szol­gál­ta­tást az Erdély Vadász­kas­tély­ban biz­to­sí­tunk ven­dé­ge­ink­nek!

Szászavinc

Veres­pa­tak­tól kelet­re a Veres­völgy­ben már nem ara­nyat, hanem rezet rejt a föld. Itt ékte­len­ke­dik, mint egy hatal­mas ami­fi­te­át­rum a szás­za­vin­ci réz­bá­nya. 1977-ben nyi­tot­ták meg, azóta zabál­ják fel a hegyet a fent­ről apró boga­rak­nak tűnő hatal­mas mun­ka­gé­pek.

Kel­lett a hely a réz után maradt zagy­nak is. Cea­us­es­cu meg vala­mi­ért épp a hegyek közé szo­rult Szás­za­vinc völ­gyét néz­te ki zagy­tá­ro­ló­nak.

Nem zavar­ta, hogy már fog­lalt a völgy. Így lett, hogy Szás­za­vinc több mint ezer lakó­já­nak 1986-ban egyik pil­la­nat­ról a másik­ra távoz­nia kel­lett. Talán vissza se néz­tek, hogy ne kell­jen lát­ni­uk, hogy borít­ja be háza­i­kat, temp­lo­mu­kat, isko­lá­ju­kat, teme­tő­jü­ket, addi­gi éle­tü­ket a vörös vesze­de­lem. Aki­nek tér­kép e táj, nem is gon­dol­ná, hogy a bánya­hor­da­lék egy falut rejt, ha nem lóg­na ki a zagy­ból memen­tó­ként a domb­ra épült közép­ko­ri temp­lom tor­nya.

Duklai-hágó

Duklai-hágó

A Duk­la kör­nyé­ki máso­dik világ­há­bo­rús har­cok inten­zi­tá­sát jel­zi, hogy volt olyan magas­lat, ami több mint hússzor cse­rélt gaz­dát. A magya­rok parancs­no­ka Lász­ló Dezső volt, akit 1949-ben a kom­mu­nis­ták Buda­pes­ten kivé­gez­tek. Az volt a bűne, hogy sike­rült meg­tör­ni a szov­je­tek elő­re­nyo­mu­lá­sát és meg­aka­dá­lyoz­ni, hogy a hágón betör­ve lenyo­mul­ja­nak fővá­ro­sunk felé.

De a vér­áz­tat­ta gerin­cet jár­va emlé­kez­zünk az I. világ­há­bo­rú hőse­i­re is, akik­nek szin­tén a hágón betört oro­szok­kal kel­lett meg­vív­ni­uk és sike­rült is őket kiszo­rí­ta­ni hazánk­ból.

Halál-völgy

Halál-völgy

Kapi­só fölött, az Onda­va észa­ki mel­lék­völ­gyé­nek tájé­ka a II. világ­há­bo­rú egyik leg­na­gyobb Kár­pát-meden­cei csa­ta­te­rét rej­ti. Az egy­kor halált osz­tó harc­ko­csik ma már néma­ság­ba der­med­ve mesél­nek az 1944-es ütkö­zet­ről, amely annyi­ra véres és kímé­let­len volt, hogy szín­te­rét azóta is Halál-völgy néven emle­ge­tik.

Felsővízköz

Felsővízköz

A Ladom­ér és az Onda­va vize­i­nek talál­ko­zá­sá­nál van Fel­ső­víz­köz. A falu­ban talál­ha­tó skan­zen népi épí­té­sze­ti reme­kei a ruszin pász­to­rok, föld­mű­ve­sek és famun­ká­sok rég letűnt vilá­gá­ról mesél­nek.

De nem volt min­dig ilyen békés és csön­des a sáro­si ruszin vidék éle­te. A huszi­ták, a len­gye­lek, a kuruc har­cok, a napó­le­o­ni hábo­rúk és a ’48-as sza­bad­ság­harc is letet­te itt a név­je­gyét. Az első világ­há­bo­rú­ban orosz csa­pa­tok gyúj­tot­ták fel Víz­közt, de alig ocsú­dott fel, 1944-ben a még súlyo­sabb har­cok­ban újra elpusz­tult. Csak Fel­ső­víz­kö­zön 9000 kato­na, 9000 lélek, köz­tük szá­mos magyar hon­véd nyug­szik tömeg­sír­ban.

A szom­szé­dos had­tör­té­ne­ti park­ban íze­lí­tőt kapunk az Onda­va völ­gyét meg­ha­tá­ro­zó máso­dik világ­há­bo­rús emlé­kek­ből.

Mert bizony, a győz­te­sek írják a tör­té­nel­met. A „vae vic­tis” – „jajj a legyő­zött­nek” nevet is visel­het­né Víz­köz hatá­rá­ban a vörö­sök győ­zel­mét jel­ké­pe­ző emlék­mű…

Csiliznyárád

Ami­kor Jóka­i­tól „A kőszí­vű ember fia­it” olvas­suk, jus­son eszünk­be, hogy az ember, aki­ről Jókai Barad­lay Richárd alak­ját min­táz­ta, vég­aka­ra­tá­nak meg­fe­le­lő­en itt nyug­szik szü­lő­fa­lu­já­ban, a csi­lizny­ára­di teme­tő­ben.

Sebő Ala­jos negy­ven­nyol­cas huszár-alez­re­des volt az, aki rivá­li­sát, Rie­de­sel oszt­rák őrna­gyot a tápi­ó­bics­kei csa­tá­ban egy hadi­pár­baj­ban ret­ten­tő csa­pás­sal ket­té hasí­tot­ta.

Ótoporc

Ótoporc

A Topor­ci-patak völ­gyé­ben emel­ked­ve, az erdő sűrű­jé­ben már csak hűlt helyét talál­juk az Árpád-kori Óto­porc­nak. A tele­pü­lés helyen pusz­ta lege­lő maradt, és egy hárs­fa, ami a legen­da sze­rint a Gör­geyek ültet­tek a 14. szá­zad­ban, és a csa­lád címe­ré­ben is gyö­ke­ret vert.

Nagypolány

Nagypolány

Sok vér folyt le a Fel­ső-Ciró­ka völ­gyé­ben a nagy világ­égé­sek ide­jén. De az ötszáz éves ruszin fal­vak még­sem hábo­rú­ban, hanem az 1970-es évek cseh­szlo­vák kom­mu­nis­ta „béke­har­ca­i­ban” pusz­tul­tak el, ami­kor az ille­té­kes elv­tár­sak úgy dön­töt­tek, hogy a Ciró­kát és mel­lék­vi­ze­it egy mes­ter­sé­ges víz­tá­ro­zó­ba tere­lik. Az ivó­víz táro­zó meg­épí­té­se Sztar­ina és 6 másik köz­ség pusz­tu­lá­sá­val és közel 4000 ember kite­le­pí­té­sé­vel járt. A Ciroka-völ­gyi duz­zasz­tás áldo­za­ta lett Nagy­po­lány is. Az apró ruszin falu­ból csak a teme­tő maradt meg a dom­bon, amely 340 jórészt azo­no­sí­tat­lan hon­véd­nek lett a vég­ső nyug­he­lye. A hábo­rús hősök és az elűzött ősla­ko­sok szel­le­mei ma is itt bolyon­ga­nak a Szent Mihály-temp­lom néma rom­jai körül.

Katrosa-völgye

A legen­dás erdők­ben Atil­la vité­zei mel­lett ma már újko­ri hős lel­kek is bolyon­ga­nak. Azok a szé­kely határ­va­dá­szok, akik a máso­dik világ­égés­ben a vég­ső­kig kitar­tot­tak a túl­erő­vel szem­ben és éle­tü­ket adták a hazá­ért. Egy eldu­gott tisz­tá­son, ahol egy­kor az Árpád-vonal kászo­ni völgy­zá­rá­nak kaszár­nyái vol­tak, fake­reszt áll emlé­kük­re.