Archives
Abrudbánya
Abrudbánya, a rómaiak Abrutusa, Európa egyik legrégibb aranyfeldolgozó központja, az erdélyi aranyművelés központja. A szász telepítésű kiváltságos bányászváros szépen fejlődött, de az arany mellett a vér is meghatározta történetét. 1784. november 7-én itt is pusztítottak Horea román martalócai, Abrudbánya magyar lakosságát nagyrészt legyilkolták. 1849 tavaszán Kossuth követségbe küldte Ioan Dragost, a magyar országgyűlési román képviselőjét, hogy tárgyaljon Avram Iancuval. Utóbbi hajlott a megegyezésre, de Hatvani Imre májusban egy magyar szabadcsapattal elfoglalta a várost. A móc lázadók ostrom alá fogták Abrudbányát, ahonnan sikerült kitörnie Hatvaniéknak. A románok a magyar sereget megtámadták és a velük menekülő lakosokkal, valamint Ioan Dragoșsal együtt lemészárolták. A pusztítás a magyar egyházakat is sújtotta. Ahogy Szász Károly fogalmazott: „Ama veres napokban a főtér legszebb épületei fölgyújtattak, a katolikus és unitárius, valamint a református templom a pusztulásból füstös romhalmazokként kerültek ki. Kő kövön nem maradt.” Isten házai mellett áldozatok lettek Isten szolgái, a katolikus plébános, az unitárius és a református lelkész is. A 17. században épült unitárius templomba a legfájóbb belépni. Onnan már az utolsó lélek is kiköltözött, csak omladozó, fedetlen csontváza maradt, szebb idők néma mementójaként. Az Árpád-kori eredetű Szent Miklós katolikus plébániatemploma is sok golgotás időt látott. A tatárjárástól az 1848-as vérontásig sokszor kellett feltámadnia poraiból. A református templom ad még némi magyar életjelet, a hitből fakadó remény üzenetét hordozza. A templom mögötti egykori bányásziskola falában kőtábla tanúskodik arról, hogy „Ezer hatszáz hetven kettőben ezen hely Apafi Mihálytól lett Tanuló Műhely.”
Jókai Mór 10 évvel a vérengzés után látogatta meg Abrudbányát: „Szomorú, elcsüggesztő látvány az utazónak Abrudbánya képe, egy nagy nyitva maradt sír az, melyet még nem volt idő behantolni; hanem azután a népe! Itt a romba dűlt falak közt most is lelkes nép lakik, ki hitéhez, nemzetéhez, becsületéhez hű maradt, kiről példát vehetne magának sok nagy gazdag magyar város, melynek boldog népe a maga jólétében szája széléig úszván, ott is hajol, ahol nem görbítik. Nem laknak itten nagyurak, de olyan emberek, kikben gazdag a szív.”
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a református templom.
Magasság: 598 m
Nyitva: érdeklődni ezen a telefonszámon lehet: 0040740051647
Megközelítés: a városközpontban; Piatra Eroilor 2.
Déva – Unitárius lelkészi hivatal
Dévai Unitárius Egyházközség: Hivatalos megnevezése Dél-Nyugat-Erdélyi Unitárius Szórványegyházközség, mely magába foglalja a dévai, vajdahunyadi, temesvári és aradi híveket. Egyházközségünk központi épülete Déván található, annak központjában, és első püspökünk nevét viseli „Dávid Ferenc Zarándok-, és Szórványközpont”.
Az egyházközség életét évről-évre meghatározza a Dávid Ferenc zarándoklat. 1998 óta tartunk zarándoklatot egyházalapító vértanú püspökünk emlékére.
Déva várában található egy cella, mely helyet ad vallásalapítónk emléktáblájának. Az első emléktáblát a Magyar Unitárius Egyház 1910-ben helyezte el (most a templom udvarán található), jelenleg egy háromnyelvű (magyar-angol-román) márványtábla emlékeztet püspökünk mártírhalálára.
A zarándoklat eddigi kiírásain átlagban évente több mint félezer személy sereglett össze a dévai várba, melyet hagyományosan a novemberi hónap első teljes hetének szombatján tartunk. A rendezvény túlnőtte az unitárius és az erdélyi kereteket, így Dávid Ferenc történelmi jelentősége a zarándokok bővülő köre által is kifejezésre jut. Minden esztendőben zarándokok érkeznek Erdély földje minden szegletéből, de Magyarországról, Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is.
A vár arculata évről-évre változik, egy nagy átalakulás nyomait láthatjuk a felvezető ösvényen, változnak az arcok is, úgy, ahogyan változnak az idők is. Érezzük, hogy ott „magos Déva várán” nekünk egy mély lélegzetet kell vennünk, otthonainkba visszük annak a helynek lelkeket erősítő hatását, az emlékezés, a zarándoklás és a közös együttlét méltósága és öröme kell erőt adjon mindennapjainkhoz- Mindazt, amit a zarándoklat alkalmával megélünk és átélünk egyedi és megismételhetetlen, új és újabb pozitív érzésekkel gazdagítja a hétköznapok által megtépázott, elfásult lelkünk.
Látjuk, tapasztaljuk azt, hogy az évről évre egyre népszerűbb zarándoklat, a szórványra és benne gyülekezetünkre is pozitívan hat.
Lupény – református egyházközség
A Lupény környékén található panziók kiváló kiindulópontjai lehetnek a festői Kis-Retyezátba, a Vulkán-hegységbe, vagy akár a Páring hegységbe tervezett túráknak. Télen a folyamatosan fejlődő sípályák várják a téli sportok szerelmeseit. Lupény kicsi, de kitartó magyar közössége szeretettel várja az idelátogató magyar vendégeket, szívesen mesélnek a magyar múltról, a jelenről és a jövőről is.
Lupény:
Hunyad megye déli részén, a Petrozsényi-medencében, a Zsil folyó partján, Petrozsénytól 20 km-re, Dévától pedig 110 km-re helyezkedik el.
1916-ban súlyos harcok folytak a városért a román és osztrák-magyar-német seregek között, amely a Központi Hatalmak seregeinek javára dőlt el.
1977. augusztus 2-án a helyi bányászok felkelését a kommunista, kizsákmányoló rezsim ellen a hatóságok gyorsan leverték, sokakat ítélve börtönbüntetésre vagy kényszermunkára.
Itt született 1928. január 11–én Nagy Arisztid egyetemi, főiskolai oktató, földrajzi szakíró.
Itt született 1933. január 25-én Kerekes György magyar műfordító, szerkesztő.
Itt született 1946. november 10-én M. Veress Zsuzsanna költő, prózaíró.
Rövid templomtörténet:
– 1910-ben a gyülekezet saját parókiával és lelkipásztorral rendelkezik, de templommal nem. Elindulnak a tárgyalások a templomépítéssel kapcsolatban.
– 1912 tavaszán elindul a templomépítés. Az építkezési munkálatokat az Urikány Zsil-völgyi Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság végezte 32200 korona fejébe.
– 1913 januárjában szerződést írnak alá a Seltenhoffer Frigyes Fiai soproni céggel a harangok beszerzése érdekében. A Hadügyminisztérium kiutalt 30 mázsa ágyúércet, melynek értéke 102 korona mázsaként.
– 1913 márciusában fejezte be a baróti asztalos a berendezéseket.
– A templomszentelés 1913 június 29.-én történt, melyen jelen volt Budapestről a Bethánia belmisszió egyesület vezetősége is.
– Zsil-völgye legnagyobb református temploma.
– Jelenleg 586 gyülekezeti taggal rendelkezik.
– Négyes testvérgyülekezeti kapcsolat van: Budapest- Fasor, Torontálvásárhely, Nagyatád és Lupény városai között.
– A templom előtti kopjafa a magyarság összetartó szimbóluma, melyen ez áll: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha!”
A térségben készült Hazajáró epizódok:
Garamszentbenedek
Lassan ezer esztendeje már annak, hogy Szent Benedek tiszteletére Géza monostort alapított a barsi hegyek között. Garamszentbenedek hosszú ideig a Garam mente szakrális, és ha kellett, védelmi központja volt. Temploma egykor Szűz Mária illetve Szent Benedek tiszteletére épült, melynek belső tere a magyar múlt emlékeiben gazdag. A katolikus Istenháza a Koháry család végső nyughelyeként szolgál.
Itt található a Szent Vér kápolna, ahol Veronika kendőjének maradványát őrzik. Ezt az ereklyét 1483-ban adományozta II. Pál pápa Mátyás királynak, aki a helyi katolikus közösségnek adta. Azóta őrzik ebben az ereklyekápolnában.
Alsókomárnok
Akármilyen peremvidéken fekszik is Alsókomárnok, mégis van itt keresnivalója az ide látogató magyar léleknek. Ezt mutatja Cségény István síremléke is, aki épp csak bekukkantott a 20. századba, de hamar odébb is állt inkább.
Vagy nézzünk csak át Felsőkomárnokra, amit egykor Kiskecskemét néven is emlegettek.
Rózsadomb
Rózsadomb Szent Miklós fatemploma az egyik legrégebbi a térségben, 1658-ban épült. Három tornya a templomtér hagyományos hármas osztatát jelöli. Az első, a torony alatti rész. Az asszonyok csak idáig léphettek be. A második maga a templomhajó, ez már a férfiak helye. A harmadik, a szentély, a pap szakrális tere.
A templom csodálatos 18. századi ikonosztázokkal büszkélkedik.
Ladomérvágása
Hiába dúlták már 1806-ban Kutuzov orosz csapatai, majd a második világháború szovjet seregei, Ladomérvágása mindig újjászületett poraiból. A feltámadás magját az 1742-ben, egyetlen vasszög felhasználása nélkül épült Szent Mihály arkangyal fatemplom jelentette.
Az Ondava egyik mellékvölgyében bújik meg Végcsarnó. Itt is van egy szép kis zsindelytetős fatemplom. Nagy Szent Vaszil tiszteletére épült a 18. században.
A kuruc háborúk és a járványok miatt csaknem elnéptelenedett a makovicai váruradalom ősi települése, Felsőhunkóc is, de csak megmaradt, erről tanúskodik a 18. századi fatemploma is.
Talán nem gondolták az újrakezdés után a hunkóciak, hogy jó 200 év múlva újra a történelem fősodrának útjába kerül falujuk. Több mint 3000, zömében német soldat alussza örök álmát a hunkóci temetőben. De a sírköveken itt-ott magyar honvédek neveit is felfedezhetjük. Azok nyugszanak itt, akik vállvetve harcoltak a Kárpátokon ellenállhatatlan tömeggel beözönlő szovjet hadsereggel és kitartásukkal sikerült – egy időre – megálljt parancsolni a vörös veszedelemnek. A bolsevizmus idején elhanyagolt, leromlott hadi temetőt végül egy németországi hadisírgondozó alapítvány hozta rendbe, 2005-ben.
Lándok
A középkori eredetű település festett gerendaházai már a gorálok jelenlétéről árulkodnak.
1313-ban a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend éppen Lándokon telepedett le. Rendházuk már nincs meg, de a keresztes vitéz szellemű barátoknak bizonyára volt közük a gótikus Szent Miklós templom építéséhez, amely egészen kivételes középkori gótikus emlékeket őriz. A szentélyben a fából faragott szárnyas oltár 500 éves szobrai a híres Lőcsei Pál mester műhelyéből kerültek ki. Az oltár előtti fakereszt még régebbi, 1330 óta hirdeti Krisztus kereszthalálát.