Pontok

A Mezőség északi kapuja és egyik legősibb magyar települése, Ördöngösfüzes. Legendás nevének második tagját, a füzest a vidék fűzfáiról kapta, de honnan eredhet az ördöngös...

Pontok

A fiatal várost a 17-18. században a tatárok elől Moldvából Erdélybe menekülő örmények alapították és virágoztatták fel. Századokon át legfontosabb erdélyi központjuk és az...

Pontok

A dombok között bújik meg Erdély egyik legjelentősebb búcsújáró helye, Füzesmikola. Ez is csak egy eldugott kis falu volt a sok közül, apró fatemplommal, ám 1699-ben minden...

Pontok

A Szamos-menti dombok között a vizet át nem eresztő mezőségi mésztartalmú agyagnak köszönhetjük a vidékre jellemző kisebb-nagyobb tavakat. Ilyen a Csukás-tó is. Erdély legmélyebb...

Pontok

Az Árpád-kori Szék a környező sóbányák révén a 13. századtól egy fél évezreden át kiváltságos mezőváros volt. A bányák bezárása és a történelmi sorscsapások után...

Hazájaró műsorok

"Itt minden csendesebb, mint főutakkal és városokkal teletűzdelt vidéken. Ezek a nagyrészt református magyar falvak százados viharok idején is csendes kitartással, imádkozó...

Hazájaró műsorok

"A Kis-Szamos völgye és mellékfolyói kincsekkel tele vidék, az erdélyi magyarság egyik legértékesebb kultúrtörténeti területe. Az Észak- és Dél-Erdélyt összekötő fő útvonal...

Hazájaró műsorok

"Nincs minálunk semmi érdekes. Aki idegen közénk vetődik, unottan nézi álmos lankáinkat, erdőtlen, kopár oldalainkat. Falvaink félszegen húzódnak meg egy-egy völgysarokban, s még...

Hazájaró műsorok

"Úttalan vadon volt akkoriban a Tóvidék, vagy ahogy akkor nevezték: a Mezőség. Északon a Szamos völgyét őrző királyi sóbánya, nyugaton a kolozsi barátok gyepűje, keleten a Kendék...