A mada­ra­si hegyek öle­lé­sé­ben meg­hú­zó­dó tele­pü­lés nem­csak az 1708-as kuruc ütkö­zet­ről neve­ze­tes, de egy égi­ből pottyant objek­tum­ról is. 1852. szep­tem­ber 4‑én egy mete­o­rit hul­lott le itt, amit aztán mada­ras­ról nevez­tek el és a világ nagy gyűj­te­mé­nye­i­ben öreg­bí­tet­te a falu nevét.

Refor­má­tus temp­lo­ma 1804-ben épült a régi román kori temp­lom köve­i­ből. A Beth­len, majd az Orbán csa­lád bir­to­ka volt a falu, akik a nem­zet szol­gá­la­tá­ban nem fárad­tak el soha, „leg­fel­jebb” éle­tü­ket adták a hazá­ért. Orbán Károly 1848-ból huszár főhad­nagy­ként, Bem had­se­gé­de­ként vet­te ki a részét. Itt szü­le­tett az ’56-os for­ra­da­lom erdé­lyi már­tír­ja, a Szo­bosz­lay-féle anti­kom­mu­nis­ta moz­ga­lom egyik részt­ve­vő­je, szin­tén Orbán Károly, akit 1958-ban kivé­gez­tek.

A Szé­kely-Mező­ség nép­sze­rű­sí­té­sét, a vidék fej­lesz­té­sét szol­gál­ja a mada­ra­si turisz­ti­kai infor­má­ci­ós köz­pont is, amit a Pro Ruris Egye­sü­let működ­tet.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 182. rész: Székely-Mezőség — Angyaljárás a Marosszéki-Mezőségen