Doboka

Uticélok / Erdély / Mezőség
Nehézségi szint:
2/10

A hagyo­mány sze­rint Dobo­ka vár­me­gye nevét első ispán­ja, Dobo­ka vezér után kap­ta, aki Szent Ist­ván­nak is roko­na volt. Ő épí­tet­te az első várat, ami később Erdély egyik leg­fon­to­sabb köz­pont­ja, Dobo­ka vár­me­gye szék­he­lye lett. 1068-ban innen indult Sala­mon király Géza és Lász­ló her­ce­gek­kel a bese­nyők ellen a cser­hal­mi csa­tá­ba. Iza­bel­la király­né több­ször is idő­zött a vár­ban, aztán meg­sza­kadt írott tör­té­ne­té­nek fona­la, így csak sej­te­ni lehet, hogy ez az erős­ség is a hír­hedt Basta tábor­nok áldo­za­ta lett, a temp­lom­mal együtt. A vár fala­i­nak alap­ja­it csak az elmúlt szá­zad­ban rekonst­ru­ál­ták.

A Bor­sa völ­gyé­ben és tágabb kör­nye­ze­té­ben évszá­za­do­kon át éltek béké­ben egy­más mel­lett romá­nok és magya­rok, mit sem törőd­ve a világ zűr­za­va­rá­val. A hagyo­má­nyos önel­lá­tó gaz­dál­ko­dás, az állat­tar­tás és a föld­mű­ve­lés ma is meg­ha­tá­roz­za az itt marad­tak élet­mód­ját.

Hazajáró epizódban szerepelt: