Selmecbánya

Selmecbánya

A különleges hangulatú városka története szorosan összefügg a bányászattal, hisz már az ókor óta arany és ezüst után kutakodtak itt, nem kevés sikerrel. Selmecbánya a középkortól hosszú évszázadokon át bányáiról, aranyműveseiről és iskoláiról messze híres városa volt hazánknak. Olyannyira, hogy 1762-ben itt jött létre a világ első bányászati akadémiája, és 1782-ben – Pozsony és Debrecen után – már a Királyság harmadik legnépesebb városa volt, a maga 23 ezer lakosával. Ma már csupán nyolcezren élnek itt, elsősorban a turizmusra hagyatkozva. A belváros 1993 óta a világörökség részét képezi.

Rahó

Rahó mellett találjuk a Fehér-és a Fekete-Tisza összefolyását, Tiszaközt, ahonnan már Szőke Tisza néven folyik tovább a folyó. Kárpátalja legmagasabban fekvő városa, a „huculok fővárosa” a Felső-Tiszavölgy gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi központja, Rahó. A központban áll a rahói szórványmagyarság vallási központja a 200 éves Nepomuki Szent János-plébániatemplom. A bolsevik rendszerben a lebontásra ítélt épületet a helyi magyar hívek összefogása mentette meg a pusztulástól.

Kőrösmező

Kárpátalja legkeletibb települése a Fekete-Tisza völgyében terül el, a Csornahora, és a Fagyalos-hegyég ölelésében. Az egykori határtelepülést többségében a hegyvidéki ruszinok egyik etnikai csoportja – a huculok lakják. A Kőrösmező feletti dombon 1824-ben épült Sztrukivszka fatemplomot ma a görögkeleti és a görög katolikus hívek felváltva, közösen használják. A község egyik legnevezetesebb épülete, a Kárpátalja 1939-es visszacsatolása után épült egykori Budapest szálló. Nagytermének falán ma is ott virít Budapest címere. A település feletti temetőben az első világháború több száz magyar honvéd hőse nyugszik. Kőrösmező környékén több helyütt ma is jól kivehetőek a második világháborúban kiépített védelmi erődrendszer, az Árpád–vonal maradványai. A fűrészvölgyi római katolikus kápolna 2007-ben épült. A településtől a Fagyalos-patak völgyében közelíthető meg Kárpátalja legmagasabban fekvő turistaközpontja, a Nagy-Mencsely. Mai nevén Dragobrát a környék egyik fejlődő, szállodákkal és vendégfogadókkal rendelkező síparadicsoma.

Csütörtökhely

Csütörtökhely

Van mit megcsodálni Szepescsütörtökön, amely nevét a csütörtökön tartott vásárról kapta. A falut eredetileg magyarok lakták, kik Szentlászlóra keresztelték településüket, ám a tatárjárás vihara őket sem kímélte. Az újjáépítők szepesi lándzsás nemesek voltak, akik tovább vitték lovagkirályunk kultuszát, miközben az aranybányászatból gazdagították a növekvő települést. Csütörtökhely nem került lengyel zálogba, sőt, az el nem zálogosított szepesi települések központja lett. 1473-ban bővítik a Szapolyaiak a román stílusú templomot kétszintes gótikus kápolnával, melyet a magyarországi gótika legszebb alkotásaként tartanak számon, és amelynek festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak.

A templom miserendje: hétfő 6:00, kedd 17:15, szerda 6:00, péntek 17:15, vasárnap 7:15, 10:15. Amennyiben meg szeretnénk nézni a templomot belülről, ezt a számot kell hívni: 00421/534598400

Igló

Igló

Aki a Káposztafalvi-karsztot kívánja felfedezni, jól teszi, ha a Szepesség egyik legpatinásabb városában, Iglón kezdi a kalandozást. Egy XIX. századi feljegyzés még arról írt, hogy „bár valamennyi szepesi német város magyar szellemű, Igló mindegyiknél magyarabb volt.” Nos, a várost körülölelő paneldzsungel már sejteti, ez a megállapítás időközben érvényét vesztette. A történelmi magot jelentő orsó alakú főtérre érve azért még érezzük a múlt illatát. Érdemes körbetekerni a főtéren, ahol bicikliút is segíti a kerékpáros városnézést. A Szepesség második legnagyobb, közel 40 ezer lakosú városában, a főteret szegélyező polgárházak között járva ma már nem hallunk se magyar, se német szót: 1945 után a csehszlovák hatóságok a város német és magyar lakosságát megfosztották állampolgári jogaiktól, a poprádi koncentrációs táborba vitték őket, majd innen kitelepítették Németországba, Ausztriába, illetve Magyarországra.

Pedig valamikor a XIII. században érkeztek az első szász telepesek a lőcsei és a gömöri hegyek közé, hogy bányászként éljék életüket a IV. Béla által újjáépített Magyar Királyságban. A hegyek nem voltak fukarok, adtak vasércet bőven, így Károly Róbert idején már hámorok, vaskohók, és még harangöntöde is volt a városban. No meg jó cipszer vendégfogadók, csapra vert hordókkal, nyárson sütött malaccal, sok-sok mulatsággal, melyek talán mindig a cipszerhimnusszal kezdődtek, ha már az Úr az ősöket „ins Ungarland” vezette. Zsigmond királyunk aztán Iglót is zálogba adta a lengyeleknek, mely csak 1772-ben tért vissza Magyarországhoz, és rögtön a hazatérő szepesi városok központja is lett.
Erről tanúskodik a főtéren a míves stukkókkal díszített régi Tartományi ház, ahonnan a szepesi urak hajdanán igazgatták a környék dolgait, és amelynek középkori elődjében I. Ulászló békét kötött a huszita Giskrával. A város ékessége a XIV. században gótikus stílusban épült plébániatemplom, melyet pusztított tűzvész, földrengés és a 48-as szabadságharcban a császáriak is leágyúzták… mégis, teher alatt nő a pálma: ma azzal büszkélkedhet, hogy 87 m magas tornya a legmagasabb széles e Felvidéken. Egy második világháborús bombatalálat miatt neogótikus külsőt kapó templomtornyon egyébként két toronyóra is van, az egyik alacsonyabban, mint a másik. A szomszédos városok szerint azért, mert az iglóiak olyannyira rövidlátóak, hogy a felső órát nem látják rendesen. A főteret díszíti a copf stílusú evangélikus templom, a klasszicista Városháza és a szecesszió jegyeit magán viselő Vigadó is.
És itt van a jó öreg sarki gyógyszertár is, ami nem nyújt ugyan különleges képet, mégis számunkra oly kedves titok őrzője. Dolgozott itt ugyanis egy patikussegéd, aki szabad idejében a környékre járt festegetni. Aztán 1880. október 13-án egy égi jelre úgy határozott, örökre eljegyzi magát a festészettel. Az iglói patikus, Csontváry Kosztka Tivadar nevét azóta megismerte a világ. Ám úgy tűnik, Igló mai urai nem becsülik annyira a Napút festőjét, hogy mellszobrát a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegyék. A városi múzeum hátsó udvarának egy eldugott szegletébe száműzték Csontváry emlékét. (És talán Jávor Pált is megemlíthetnénk, mint híres iglói diákot, – ki ugyanúgy szerelmes Tirtsák professzor lányába, mint az összes diák Iglón – ha nem tudnánk, hogy Jávor csak a híres filmben volt iglói.)

De folytassuk kutatóutunkat a magyar emlékek nyomában a városi temető felé, ahol a város hálás népe a ’48-as hősök dicsőségére emlékművet állított. A krónikák szerint ugyanis 1849. február 2-án Guyon Richárd 5000 fős honvéd serege a város határában nagy diadalt aratott a császáriak felett. A harcokban 53 honvéd vesztette életét. A temetőben a város újkori történetét jól szimbolizáló sírfeliratok között sétálva rátalálunk a Magyarországi Kárpát Egyesület két meghatározó iglói vezetőjének is a síremlékére. Mécsest gyújthatunk Róth Márton iglói főgimnáziumi tanár, a Magas-Tátra és a Káposztafalvi karszt korabeli turistamozgalmának egyik vezéralakjának sírjánál. A temető egy másik szegletében nyugszik utódja, a Kárpát Egyesület Iglói Osztályának egykori elnöke, Hajts Béla. Nekik köszönhetjük a Káposztafalvi-karszt számos értékének látogathatóvá tételét. És azt se feledjük, hogy Hajts Béla keresztelte el a Káposztafalvi-mészhegységet a “Felső-Magyarország Paradicsomának.”

Az iglói Múzeum nyitvatartásáról honlapján tájékozódhatunk. Csontváry mellszobrát a főtéren, a Zimna 181. (Tél utca) alatt találjuk meg. A plébániatemplomban minden nap 6:30-kor és 18:00 órakor van szentmise, kivétel vasárnap, akkor 7:30-kor és 11:30-kor. (Telefonszám: 00421/534422777) A régi temető főbejárata a Slovenska és a Levocska utak találkozásánál lévő körforgalomnál van. Hajts Béla sírjának koordinátái: 48.947190, 20.570975. Az 1849 februárjában elesett honvédek közös sírjának koordinátái: 48.946559, 20.570445.

Igló híres állatkertjébe is érdemes látogatást tenni, információkat a honlapon találhatunk.

Tátralomnic

Tátralomnic

Ótátrafüred mellett a legnépszerűbb tátrai üdülőhely Tátralomnic. A Lomnic-csúcs tövében fekvő települést a magyar királyi földművelődési minisztérium alapította 1892-ben. Gróf Bethlen András miniszter áldozatos munkájának köszönhetően rohamos fejlődésnek indult, miután a természettel való harmóniára törekvő építkezés vette kezdetét, a szecesszió stílusában. A dicső múltat többek között a Lomnic-szálló idézi, ám a mára elhagyatottan pusztuló épület szomorú látványt nyújt. Nem úgy a település legkiemelkedőbb épülete, a boldog békeidőkben épült pompás Palotaszálló, ami ma is fényesen ragyog a domboldalban. A szálló fölött a Lomnic csúcsára vivő régi felvonó alsó állomása ma már elhagyatottan áll. Szerepét a ’70-es években épült, majd többször felújított modern drótkötélpálya vette át.

A Lomnic-csúcsáig átszállással lehet feljutni. Az igen busás jegyárak ellenére télen síelőkkel, nyáron turistákkal telik meg a Tátra legnagyobb kapacitású kabinos felvonója. A tömegturizmus korában ma már nem olyan könnyű jegyet váltani a felvonóra, de lehetőség van online jegyvásárlásra. Erről itt olvashatsz bővebben, az online jegyvásárlást pedig itt intézheted. Tátralomnicon járva ne hagyjuk ki a Tátrai Nemzeti Park Múzeumát, amely egész évben várja a látogatókat. A TANAP botanikus kertje a település északkeleti peremén van, itt a látogató 270 tátrai növényfajt tekinthet meg. Szintén a település északi részén találjuk a Tatrabob nyári bobpályát.

Ótátrafüred

Ótátrafüred

Ótátrafüreden szerencsére nincs rajta annyira a csehszlovák idők keze nyoma, hogy a múlt emlékeibe keljen kapaszkodni, hogy egy kicsit otthon érezzük magunkat. Viszont a magyar múlt felidézése elengedhetetlen, ha Ótátrafüreden járunk. Ehhez 1797-ig kell visszautaznunk, mikor is a Nagyszalóki-csúcs alatti erdők tulajdonosa, Csáky István a már ismert savanyúvízforrások körül három házat és egy kis kápolnát építtetett, és ezzel megvetette Ótátrafüred alapjait. 1833-ban, mikor Rainer György János bérbe vette Tátrafüredet, csupán hat házból állt a település. 1868-ban, mikor a bérlettől visszavonult, már húsz ház állt az egykori hat helyén. Lakóházat, tánc-, játék- és éttermeket létesített, fürdőt rendezett be, sétautakat és gyalogutakat épített a közeli völgyekben. Működése alatt a település látogatottsága megsokszorozódott és nagy hírnévre tett szert. Ótátrafüred Rainer visszavonulása után is tovább épült és szépült, patinás villák és szállodák sora létesült, melyek közül a legismertebb talán az 1904-ben felhúzott Grandhotel. Szintén Ótátrafüredhez köthető Magyarország első, a világ hetedik turista szervezetének, a Magyarországi Kárpát Egyesületnek a megalapítása, mely alkalomra 250 hazánkfia gyűlt össze 1873. augusztus 10-én. Az MKE évtizedeken át tartó úttörő munkája során a hegységben számos turistautat, a tátrai üdülőtelepeket összekötő Tátra-körutat, és megannyi menedékházat épített. Az említett épületek közül több patinás villa még ma is áll. A központot a település máig legnevezetesebb épülete, a Nagyszálló uralja, amely maholnap 120 éve szolgálja töretlenül az üdülésre vágyókat. A látogatók számának látványos gyarapodása miatt a nagyszálló felett 1888-ban egy nagyobb, alpesi stílusú fatemplomot is építettek.

Tátrafüred ideális kiindulópont a Magas-Tátra középső részébe, a Tarpataki-völgy felé indulóknak. A hegység régi feltáróinak köszönhetően az erre járó barangolónak rendkívüli kiszolgálásban van része. Itt van a Tarajkára vezető Siklóvasút alsó állomása, amit 1909-ben adtak át a nagyközönségnek. A vonat 8:30 és 19:30 között közlekedik, legfrissebb, svájci szintet közelítő árlistát a siklóvasút honlapján találunk. A vasút történetéről itt lehet többet megtudni. A város turisztikai érdekessége a Tricklandia, amely az optikai illúziók világába vezet. A nehézkes parkolás miatt érdemes vonattal felkeresni a várost: az Ótátrafüredet is érintő Poprád-Csorbató tátrai villamosvasút menetrendje itt található, míg az Ótátrafüred-Tátralomnic mellékszárny menetrendje itt.