Az óceánparton, ahol kikötöttek a betelepülők, köztük a II. világháború után a bolsevik elnyomás elől menekülő magyarok ezrei, a befogadásért hála, emléktáblát is állítottak.
A déli félteke legmagasabb irodaépülete, az Eureka Tower. A kilátóból merész körpanoráma nyílik a városra és környékére. Odalent látszik a Királyi Botanikus Kert, benne Victoria állam kormányzói palotájával.
Érdemes a Yarra folyón átívelő Princes-hídon átkelni. Melbourne központja, a Federation square, amelyen már a Szent Pál katedrális emelkedik.
Brightonban van az egyik leghíresebb tengerpartja, ahol az egyszerű, de színes fürdő faházak a szelfiző turisták kedvelt célpontjai.
Sydney az ország kulturális, gazdasági és turisztikai központja. Két hatalmas öböl közé épült. A Sydney Harbor ma már a világ legnagyobb természetes kikötője, melynek képét meghatározza az Operaház és a Harbour Bridge.
A sok vízi útnak hála a hajózás itt a mindennapi tömegközlekedés része. Érdemes hajóra szállni, és a híres Kikötői-híd alatt áthajózva érkezni az operaházhoz.
Ha valamiben erős Sydney, azok remek tengerparti strandjai. Közülük is a leghíresebb a szörfözők kedvence, a Bondi Beach.
Ausztrália harmadik legnagyobb városa, jó 2 millió lakossal Brisbane. Ikonikus acélhídja a Story Bridge, de a városközpontban egy mesterséges tengerpartot találunk, és van itt egy valóságos kis oázis, a South Bank, amelybe belépve hirtelen egy másik világba csöppen az ember. Az ösvény egy mini őserdőbe vezet, ami tele van különleges növényekkel és állatokkal. A temetőben találjuk talán az első bevándorolt magyar, Pulszky Károly sírját.
A város legendás várában 1382-ben Nagy Lajos országgyűlést tartott, majd Giskra székelt, akitől Hunyadi Mátyás foglalta vissza. A vár, ami sose volt török kézen, de az erdélyi fejedelmek többször is elfoglalták. Ahol 1620-ban a Szent Koronát őrizték. Ami a kuruc harcokban többször is gazdát cserélt, majd az Esterházy családé lett. Később a kincstár, majd a csehszlovák állam birtokolta, ma meg képtárnak ad helyet.
A vár alatti téren terül el Zólyom városa. A csehszlovák idők emlékei, a panelek tömbjei között a sétatér valamit még megőrzött a Királyság idejéből. Mert bőven van mire emlékezni. Például 1244-re, amikor IV. Béla királyunk kiváltságokat adományozott a településnek. A város sokáig a huszita hadak központja volt, majd Mátyás király alatt nyerte vissza régi fényét.
A Szent Erzsébet-templom már 1390 óta hirdeti a fő téren a Mindenható dicsőségét.
A történelmi Bars vármegye központja volt Aranyosmarót. A régi vármegyeháza a város aranykoráról tanúskodik. A temetőben többek között a ’48-as forradalmár, Büttner Emil sírját találjuk, aki 15 évesen csatlakozott a szabadságharchoz.
A Migazzi család utolsó férfi tagja, a vármegye főispánja, Gróf Migazzi Vilmos 1887-ben megépíttette a családi mauzóleumot, hogy az utolsó Migazzi sarjak békében nyugodhassanak.
A helyi népemlékezet úgy tartja, hogy 1086-ban Szent László királyunk ezen a helyen vívott meg a kunokkal, s a győzelem helyén hálából templomot épített. Az egykori Istenháza helyén áll az ősi templom, ami 1560 óta a református felekezetet szolgálja.
Itt találjuk Kárpátalja egyetlen aquaparkját. Az Iváncsó-birtok a vulkáni tevékenység áldása, a termálvíz kiaknázására született. A kaszonyi gyógyfürdő épülete nem fukarkodik a magyar motívumokkal. Itt van a királyok terme is, ahol történelmünk legnagyobb uralkodóinak mellszobrait láthatjuk Attilától Szent Istvánig.
A falusi vendégfogadás egyik bástyája a jó nevű és remek konyhájú Kulacs étterem.
A mai Kárpátalja legnagyobb magyarlakta települése Nagydobrony. Itt él a legkeletibb palóc közösség, kiknek szokásait a Magyar Ház mögötti tájházban ismerhetjük meg.
Kárpátalja legnagyobb református templomát is itt találjuk.
A két nagy világégésben elesett magyar honvédeknek 1941-ben emelt szobrot Nagydobrony közössége.
Nagydobronyban ma is él a néphagyomány, a település híres szőtteseiről.
Régi krónikáink szerint magyarok ütöttek elsőnek tanyát Eperjes napos domboldalán, és magyar király, Vak Béla nevezte el a várost, a környéken jellemző eperről.
Eperjesen a magyar történelem több kiemelkedő alakja is megfordult. Például a Rákóczi család, akiknek egyik házuk itt található. Ebben az épületben kötötte meg az egyezményt I. Rákóczi György a császár követeivel 1633-ban.
Eperjesen nyílt meg 1667-ben Magyarország egyik legnevezetesebb iskolája, a Felső-Magyarországi Evangélikus Rendek Collégiuma. A kollégium melletti evangélikus templom búskomor emléket is őriz. 1930-ban ide helyezték az eperjesi hóhér, Antonio Caraffa áldozatainak csontjait. 1687-ben a Thököly híveinek megbüntetésével megbízott császári tábornok vésztörvényszéke irdatlan mészárlást végzett a protestáns eperjesi nemesek és polgárok között. 24 embert kivégeztek, míg több százat kegyetlenül megkínoztak.
Caraffa vérpadja helyén később egy Mária-oszlopot emeltek.
A magyar időkről mesél a „nemes, méltóságteljes, barokk palota”, az 1783-ban épült vármegyeháza épülete is, ahonnan Sáros megyét egykor igazgatták.
Hova tűnt a Duna partjáról a bátai apátság, amiről még a török előtt Apáti a nevét kapta. A régi mezőváros, Apatin a török elleni felszabadító háborúk során pusztult el. Főként német iparosok népesítették újra, akik sok hasznos dolog mellett a sörfőzés tudományát is elhozták magukkal. 1756-ban megalapították Délvidék legrégibb, ma is működő sörgyárát.
Ne feledjük, a németekre és sok magyarra 1944-ben itt is a halál vagy az elűzetés várt.