Brassó

Uticélok / Erdély / Barcaság
Nehézségi szint:
2/10

A Barcaság Koronájának egyik tagja az erdélyi szászok egykori központja, Brassó. A város alapítása összefonódik II. András királyunkkal, aki – miután a Német Lovagrendet idetelepítette – kiváltságokkal ruházta fel az erdélyi szászokat, akik a várost alapították. A török rombolás után Zsigmond király itt tartott országgyűlést, majd Hunyadi János építette újjá a szétzúzott falakat. A kiváltságos helyzetének köszönhetően szépen gyarapodó város évszázadokon keresztül a királyság délkeleti végeinek gazdasági és szellemi központja volt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc erősen megosztotta a város nemzetiségeit. A szászok és a románok Habsburg-hűek maradtak, míg a magyarok nagy része a pesti forradalom mellé állt. Bem József tábornok 1849 tavaszán vonult be a városba.

A város híres szülöttje az 1887-ben született költő, Áprily Lajos.

Brassót több száz éven át csak szászok és magyarok lakták, a románok a várfalon belül nem is építkezhettek. Az egykori szász és magyar városmag máig megőrizte régi hangulatát: középkori épületei és zegzugos utcácskái – mint legszűkebb sikátora, a Cérna-utca is – viszonylag épségben megmaradtak. A megmaradt városfalon nyit utat a központba a Katalin-kapu. Úgy tartják, itt, a 15. századi Fekete-templomnál ér véget a gótika, s vele együtt az európai kultúra is. Az a kultúra, ami a 17. századi arculatát megőrző főtér házain is visszatükröződik.

Az evangélikus templomban őrzik a Cenk-hegy tetejéről lerombolt milleniumi emlékmű egy darabkáját.

Hazajáró epizódban szerepelt: