Archives

Garam-forrás

A Király-hegy olda­lán, a Besz­ni­ki feny­ves­er­dő köze­pén ered a Garam. Itt kez­di meg 275 kiló­mé­te­res kanyar­gós útját, hogy Pár­kány mel­lett a Duná­ba lehel­je a lel­két.

Túra a Király-sziklára

A Király-hegy­re három csú­cson át vezet az út. Az első a Bart­ko-csúcs, majd a Közép­ső-hegy követ­ke­zik, ahon­nan vet­he­tünk egy pil­lan­tást a nagy test­vér­re, a Magas-Tát­rá­ra. Így érjük el Gömör tete­jét, az Ala­csony-Tát­ra leg­ke­le­tibb csú­csát, a Király­hegy kopasz ormát, ami víz- és táj­egy­ség válasz­tó csúcs is egy­ben.

Az Ala­csony-Tát­ra vég­ső kiemel­ke­dé­se a Király-szik­la, ami­hez a magya­rok szá­má­ra igen ked­ves mon­da fűző­dik, ugyan­is Mátyás király­nak volt itt vadász­te­rü­le­te. Úgy tart­ja a nép­hit, hogy a király vadá­sza­tai alkal­má­val elő­sze­re­tet­tel pihent meg ezen a szik­la­or­mon, s egyik alka­lom­mal, ami­kor oda­fent lak­má­ro­zott, az egyik kőszik­lá­ba lati­nul bele is vés­te a nevét: „hic hos­pi­ta­tus est Mat­hi­as, rex Hun­ga­riae.”

Túra az Andrejec menedékkunyhóba

A feke­te­vá­gi víz­tá­ro­zó­tól a Diku­la-patak men­tén vezet a kék jel­zés a Pri­he­bi­ka-nye­reg­be. Itt érjük el a főge­rin­cet. Az út alpe­si réte­ken, a tör­pe­feny­ve­sek és a szik­la­buk­ka­ná­sok világ­bán emlé­kez­tet­nek arra, hogy már 1500 méter felett járunk. A főge­rin­cen tovább­ha­lad­va érke­zünk meg a Téli-víz for­rás mel­let­ti mene­dék­kuny­hó­hoz.

Hernád-forrás

A Király-hegy észa­ki olda­lán ered a Her­nád, hogy aztán 286 kilo­mé­te­res kanyar­gós útja végén a Sajó­ba tor­kol­jon.

Pogorului-csúcs

A Pogo­ru­lui-csúcs­ra igye­kez­vén klasszi­kus érc­hegy­sé­gi lát­kép sze­gé­lye­zi az utat. Jel­leg­ze­tes erdők, lege­lők és kúpok szab­dal­ta tájak húzód­nak min­den­fe­lé. Elszór­tan itt-ott elha­gya­tott bányák ékte­len­ked­nek. A Nagy­al­más felett érjük el a csú­csot, ahon­nan cso­dás pano­rá­ma nyí­lik. A Zalat­nai-hegy­ség kiter­jedt, fenn­sík-sze­rű domb­vi­dé­kes tájá­ból jel­leg­ze­tes kúpok emel­ked­nek, ezek teszik mar­káns­sá a vonu­la­tát. Közü­lük is kiemel­ke­dik a Neag­ra hegyes csú­csa, ami mel­lett már a leg­ma­ga­sabb pont, az 1170 méter magas Feri­csel eme­li fel a fejét.

És ami­től még külön­le­ge­sek ezek a hegyek, azok a mély­sé­ge­ik­ben meg­ha­sa­dó mére­tes szik­la­szo­ro­sok. Ilyen a Gló­di-szo­ros is, hatal­mas csil­lo­gó mész­kő­szik­lá­i­val.

Vörös-szakadék

A Székás­men­ti-domb­ság nyu­ga­ti szé­lén tátong a Vörös-sza­ka­dék. A jó 800 méter szé­les és 100 méter magas ter­mé­sze­ti rit­ka­ság egy tör­me­lé­kes-üle­dé­kes kőzet­ré­teg­ben ala­kult ki, való­szí­nű­leg egy hatal­mas föld­csu­szam­lás követ­kez­té­ben. Ero­dált fel­szí­ne már messzi­ről ragyog­tat­ja vörös­agyag, homok­kő, már­ga és mész­kő öltö­ze­tét.

Szárkő-csúcs

A csú­cson a pano­rá­ma magá­ért beszél. Innen egé­szen ellát­ni a God­ján impon­zás orma­i­ra, a Retyez­á­t­ra és a Pár­ing vonu­la­tá­ra. Itt, a csú­cson is talál­ha­tó mete­o­ro­ló­gi­ai állo­más, ahol min­dig szí­ve­sen lát­ják a ván­dort.

Bem-forrás

A Szár­kő idő­já­rá­sát meg­ha­tá­roz­za, hogy a nyu­ga­ti sík felől érke­ző lég­tö­me­gek­nek ez az első két­ezer métert meg­ha­la­dó aka­dá­lya. A hegy­ség­ben erős sze­lek ural­kod­nak, egy évben jó, ha egy-két nap van, ami szél­men­tes, míg a fagyos napok szá­ma eléri a 228-at. Ezért is épült itt több mete­o­ro­ló­gi­ai állo­más, melyek a nyu­gat­ról érke­ző idő­já­rá­si fron­tok­ról köz­ve­tí­te­nek ada­to­kat. A Kun­tu állo­mást az 1960-as évek­ben épí­tet­ték. A ház mögött egy for­rás bújuk meg, ami az 1848–49-es ese­mé­nyek­re emlé­kez­te­ti a haza­já­ró ván­dort. A kör­nyé­ken sokan tet­ték le a fegy­vert, köz­tük Bem apó is. A for­rás róla kap­ta a nevét, hiszen a legen­da sze­rint ivott belő­le.

Kis-havas

A Szár­kő hegy­tömb közép­ső részét képe­ző Kis-havas tövé­ben a múlt szá­zad ele­jén kiépült üdü­lő­te­lep a bán­sá­gi ter­mé­szet­ba­rá­tok és a téli spor­to­kat ked­ve­lők egyik leg­ked­vel­tebb kirán­du­ló­he­lye.

A Kis-havas nép­sze­rű­sé­gét a Magyar Turis­ta Egye­sü­let 1914-ben meg­ala­kult Szö­rény­sé­gi Osz­tá­lyá­nak köszön­he­ti. Pedig alig 6 évük volt csak a hegy­vi­dék meg­is­mer­te­té­sé­re, hisz Tri­a­non­nak még arra is volt gond­ja, hogy meg­sza­kít­sa a hava­sok fel­tá­ró mun­ká­la­ta­it.