Dél-hegy

A cso­ma­fal­vi Dél-hegy csú­csa erdő­vel borí­tott, de szik­la­pe­re­mé­ről így is rálá­tunk a Hagy­más­ra, a Gyer­gyói-hava­sok­ra és távo­labb még a Csal­hó kör­vo­na­lai is elő­tűn­nek. Köz­vet­le­nül alat­tunk meg ott ter­pesz­ke­dik a Gyer­gyói-meden­ce.

Csudáló-kő

A kő tete­jén egy faki­lá­tó segít a kör­pa­no­rá­ma meg­csu­dá­lá­sá­ban. A mon­da sze­rint a tar­tár­já­rás ide­jén ide mene­kül­tek fel az embe­rek a Gyer­gyói-meden­cé­ből, és innen „csu­dál­ták”.

Őrhegyi tanösvény

Az ősvul­ká­ni múlt nyo­mai men­tén emel­ked­jünk a kör­nyék jel­ké­pes magas­la­ta, a nyé­ki Őr-hegy tete­jé­re. A hegy és a palóc hely­ség neve már a gye­pűt őrző „Nyék“ törzs­re emlé­kez­tet. S az itt élők nem felej­te­nek. A „Ter­mé­szet nem ismer hatá­ro­kat” cím­szó jegyé­ben ala­kí­tot­ták ki az Őrhe­gyi tan­ös­vényt, hogy az ide láto­ga­tók­ban tuda­to­sít­sák a helyi érté­ke­ket. 2013 óta a csú­cson kilá­tó vár­ja az erre járót.

Asszonykő

A kék jel­zé­sen halad­va lyu­ka­dunk ki az Asszony-kő szik­lá­já­hoz, ami a kilá­tás mel­let a domb­vi­dék vul­ká­ni múlt­já­ról is mesél.

Pál-hegy

A tör­té­nel­mi Sop­ron vár­me­gye leg­ma­ga­sabb pont­ja a Pál-hegy. Csú­csát kereszt éke­sí­ti.

Fertőboz

Ami­kor a napó­le­o­ni hábo­rúk sze­lei meg­le­gyin­tet­ték hazánk nyu­ga­ti vége­it, 1800-ban Sop­ron­ba érke­zett a had­se­reg főpa­rancs­no­ka, Magyar­or­szág nádo­ra, József főher­ceg. S ha már itt járt, körül is nézett Cenk vidé­kén gróf Szé­ché­nyi Ferenc invi­tá­lá­sá­ra. Több­ször fel­jöt­tek a bozi magas­lat­ra is, a Fer­tő mosoly­gó tájé­ká­ban gyö­nyör­köd­ni. A láto­ga­tá­sok emlé­ké­re Szé­ché­nyi Ferenc 1802-ben kilá­tót emel­te­tett. A Glori­et­te fénye meg­ko­pott már, de a Fer­tő vidé­ke ma is ugyan­úgy ragyog, mint régen.

Malom-patak völgye, Nagyrét

A Malom-patak völ­gye soká­ig isme­ret­len volt a turis­ták előtt. Aztán az elmúlt évek­ben lel­kes szent­már­to­ni hegy­má­szók kiépí­tet­ték ben­ne a piros sáv jel­zé­sű ösvényt. A vad­re­gé­nyes, szur­dok­ká szű­kü­lő patak­me­der alsóbb sza­ka­sza­in hidak teszik kényel­me­seb­bé az elő­re­ju­tást.

Fel­sőbb sza­ka­szán a szur­do­kot még mere­de­kebb és maga­sabb szik­la­fa­lak öve­zik. Innen kez­dő­dik a Via Fer­ra­ta, azaz egy drót­kö­tél­lel biz­to­sí­tott hegyi sza­kasz, ami­hez már segéd­esz­kö­zök­re is szük­sé­günk lesz.

A szur­dok­völgy tete­jén meg­sza­ba­dul­ha­tunk a beülők­től és a fer­ra­ta szet­tek­től. Innen már könnyű erdei emel­ke­dő követ­ke­zik.

A csúcs­ról, a Nagy­rét­ről végig­pász­táz­hat­juk a Turó­ci-meden­cét. Szem­ben a Nagy-Fát­ra, mögöt­te az Ala­csony-Tát­ra buk­kan elő. Észak­ról a Kri­vá­ni-Fát­ra köszön ránk. Nyu­gat felé fel­tá­rul­nak a Zsol­nai-meden­cé­re eresz­ke­dő Raj­eci-Fát­ra.

Facskói-hágó, Klak

A Nyit­ra folyó for­rás­vi­dé­ke a Facs­kói-hágó. Innen a Klak csú­csá­ra vezet az út, ahon­nan tisz­ta idő­ben remek kilá­tás fogad­ja a ván­dort a Nagy-Fát­ra, a Sztrá­zsa-hegy­ség és a Kis-Fát­ra észa­ki része felé.

Túra a Sztrázsóra

A hegy­ség leg­ma­ga­sabb tömb­je, a Köz­pon­ti-Sztrázsó. Az erdők fölött, a csúcs alat­ti tisz­tás­ról ked­ve­ző­ek a kilá­tá­sok. Mögöt­tünk a Sztrázsó kele­ti szom­széd­ja, a Kis-Fát­ra jel­leg­ze­tes szik­la­csú­csa, a Klak vagy­is „Orr­kő” eme­li fel szik­lás orrát.

Maga a Sztrázsó-csúcs egy merész mész­kő­szik­la, ami remek kilá­tó­he­lyet biz­to­sít­va sza­kad le a nyu­ga­ti olda­lon a Zsol­ti-patak völ­gyé­re.

Távo­labb a tren­csé­ni hegye­ken túl a Vág-völ­gye.